Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 9. szám - Jean Vernette: Szekták

egyéb kapcsolataid; ha pedig a foglalkozásaikon vagy: mosolygó felügyeletük egy pillanatnyi szabadságot sem hagy neked, nap közben folyamatos tevékenységek, esetleg böjtök, vagy az alvási idő megkurtítása (csakis azért, hogy te is „megvalósult” lénnyé válhass).

5. íme, egy ismérv, melynek segítségével leleplezheted a manipulációt, belsőleg szabadnak érzed-e magad arra, hogy kilépj a csoportból, a mozgalomból?

Ne töltsön el bennünket a minden irányú gyanakvás pszichózisa! Nem árt azonban résen lennünk - mert ilyesmi nemcsak másokkal eshet meg.

II. A háttérben: kulturális zavar

Az „új vallásokba” való belépés hátterében a nyugati társadalom vallási helyzetének néhány jellemzője rajzolódik ki: a pluralizmus, a nomadizmus és az individualizmus. Nem árt ezeket végiggondolnunk, ha a helyzethez szabott segítséget akarunk adni.

Vallási pluralizmus és nomadizmus; individualizmus.

Pluralizmus-. A mai nyugati társadalomban egyetlen vallás sem „magától értetődő”. Iskoláink padjaiban egymás mellett ülnek arab országokból származó muzulmán gyerekek, dél-kelet-ázsiai buddhista menekültek, amerikai eredetű jehovisták, katolikusok és protestánsok. Mindez megköveteli, hogy hamarosan újragondoljuk a vallási együttélés kérdéskörét.

Nomadizmus-. Manapság könnyebben térünk át egy másik hitre, mint régebben. Újabban „keresőként” határozzuk meg magunkat, következésképp szociológiailag kevésbé kötődünk ahhoz az egyházhoz, amelyben megkereszteltek bennünket.

Individualizmus-. Mindenki összekotyvasztja magának a saját vallását, csinálunk magunknak egy vallási túlélő csomagot, a múltból - a katekizmusból, a vasárnapi iskolából vagy a zsinagógából - készen kapott elemeket valamiféle nyájas vegyülékké dolgozzuk össze, elsősorban azzal a céllal, hogy harmonikusan kibontakoztassuk az egyéniségünket. A vallást nem megtagadjuk, hanem viszonylagossá tesszük, kisajátítjuk és elközhelyesítjük.

A vallás a kiegyensúlyozottság egyik elemének számít, hasznos eszköznek, hogy általa jobban éljünk, jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Ezért sze- melgetünk olyan szabadon a különféle vallások technikái között, hogy megszőjük belőlük a magunk vallási selyemgubóját. A japán vallások azért hódítanak nálunk is, mert az általuk kínált szellemi technikák segítségével szembe tudunk nézni a köznapi élet gondjaival. A Lótusz-szútra elmondásának, ahogy a Szoka Gakkaiban művelik, szakmai és anyagi előmenetelünkre egyaránt áldásos lehet a hatása. A fény kézrátétellel történő átadásának (ez a dzsohrei, a Mahikari művészete) jó hatása van a testre és az egészségre, a tárgyakra és a környezetre. A „Tudományiam Egyház” aprólékosan kidolgozott technikákat kínál, hogy önmagunknak és környezetünknek javára lehessünk életünk során. A vallás ebben az összefüggésben fogyasztási cikké, különleges szórakozási eszközzé válik - eggyé a sok közül.

Innen ered, hogy ki-ki megtartja a hivatalos vallását is, már amennyire és amikor ez kapóra jön neki. Innen ered az olyan szinkretista „bölcselmek”

787