Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Lőrinszky Ildikó: Hamilkár lánya
„ha nálunk a lány inni ád egy katonának, ez azt jelenti, hogy nászi ágyát kínálja neki.” (508. o.) René Dumesnil szerint a bortöltés gesztusának fenti értelmezése Gyptis és Protis legendájából ered, melyet Justinus római történetíró beszél el Epi- toma Historiarum Philippicarum24 című munkájában (XLIII, 3). Eszerint Róma megalapításának 154. évében (Krisztus előtt 599-ben) a phókeaiak Protis vezetésével a segobrigusok országába értek. Protis felkereste a segobrigusok vezérét, hogy barátságát kéije, mert az ő területén kívánt várost alapítani. ,JE napon a király történetesen leánya, Gyptis esküvőjének előkészületeivel volt elfoglalva, akit népe szokása szerint ott helyben kívánt feleségül adni a lakomán kiválasztott vőhöz. A lakomára meg voltak híva az összes kérők, s így a görögöket is meghívták vendégként. Amikor aztán elővezették a hajadont, s apja ráparancsolt, hogy annak nyújtsa a vizet, akit férjül választ, a leány mindenkit mellőzve a görögök felé fordult, és Protis felé nyújtotta a vizet, aki így idegenből a király vejévé lett, és megkapta apósától a város alapításához szükséges helyet.”25 Az aranykupába töltött bor ugyanakkor a bájital több mítoszból és legendából jól ismert motívumát idézi, Kirké varázslataitól Nesszosz ármányko dá- sán át Trisztán és Izolda történetéig. Különös egybeesés, hogy Wagner ugyanabban az időszakban dolgozott a Trisztán és Izoldán, amikor Flaubert kart- hágói regényét írta, mintha a korszak különösen kedvezett volna a mítoszba ágyazott, sorsszem szerelmi történetek felidézésének. A Szalambó és Matho első találkozását megpecsételő motívum kezdettől fogva sugallja fokozatosan kibontakozó szerelmük tragikus végkifejletét. Egyes elemzők szerint a szereplőknek nem is kellett volna elkövetniük a szentségtörést: a bájital már önmagában meghatározza a történet kimenetelét26. Ebben az értelmezésben a zaimph elrablása csak az első lépcső azon próbatételek sorában, melyeket Mathónak vállalnia kell, hogy elnyerhesse szíve hölgyét. Trisztán és Izolda történetéhez hasonlóan Szalambó és Matho szerelme is csak a halálban teljesedhet ki. Alászállás és felmagasztosulás: Orpheusztól Héraklészig A libíai katona sorsa már a Szalambóval való első találkozáskor megpecsételődik. Miután ivott a borból, soha többé nem tud kijózanodni - sötét, démoni erő tartja hatalmában: JAatho örökös határozatlanságában, lebírliatatlan kábultságában, akárcsak azok, akik hajdan halált hozó, ártó főzetet ittak, hagyta, hogy a rabszolga kormányozza.” (520. o.) A zsoldosok úgy hiszik, misztikus titkok birtokosa, és szoros kapcsolatban áll a halál birodalmával: „bizonyos fajta áhítatos félelmet ébresztett, azt hitték, fantomokhoz szól éjszakánként.” (540. o.) A fátyol elrablása után (melynek már puszta gondolata is szentségtörés) megérdemelt büntetésként váija a halált, mely legfeljebb bizonytalan, meghatározatlan ideig várat magára. Tanit templomában Szpendiosz ördögi ter691