Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József
De messzibbre is mehetünk, Fukazawa Hichiro, a híres japán prózaíró hosszabb lélegzetű elbeszélésében, a Zarándokének ben hasonlóról ír. Ott nem barlangba mennek meghalni az idó's emberek, hanem egy hegyre viszik ki őket, hasonló oknál fogva. Nem valami sajátos székely-magyar problémáról van szó, hanem olyan tragédiáról, amely a világ számos pontján megeshetett, megesett. Nyíró' József tehát nem provinciális, hanem egyetemes, annak ellenére, vagy éppen azért, mert következetesen saját népéről vall. Ezt az egyetemesebb vonulatot máshol is megtaláljuk Nyírő József munkásságában. A pikareszk műfajának eredete mindenki előtt ismerős, Cervantes Don Quijotejára nyúlik vissza. Nem Nyírő kísérelt meg elsőként ilyet papírra vetni a két háború között, az Ábel megalkotásával Tamási Áron honosította meg ezt a műfajt Erdélyben. Nyírő József, „megirigyelve” Tamási Áron sikereit, maga is írt egy pikareszket, az Uz Bencét, még erdélyibb, még széke- lyebb, még többet góbéskodó alakot próbált teremteni. Kedves alakja az erdélyi magyar irodalomnak Uz Bence. És ez a folyamat nem szakad meg Nyíró' Józseffel. Itt is érvényesül a Nyí- rő-Wass Albert folyamatosság, hiszen Wass Albert az emigrációban megteremti Táncos Csuda Mózsi alakját a Tizenhárom almafa. és az Elvásik a veres csillag megfogalmazásával. Tamási és Nyírő nyilván a húszas-harmincas évek Erdélyét mutatta be az Ábelben, illetve az Uz Bencében. Wass Albert tovább megy az időben, ő a bécsi döntés előtti időkben kezdi a történetet a Táncos Csuda Mózsi esetében. Az első kötetben negyvenötig jut, a második kötetben az úgynevezett felszabadulástól az 1956-os forradalom erdélyi következményeiig viszi Táncos Csuda Mózsi történetét.- Szeretném, ha befejezésül beszélnél a Kairosz Kiadó új sorozatáról, illetve a Nyírő életmű teljessé tételére irányuló kutatásaidról.- Ez a vállalkozás évekkel ezelőtt kezdődött, akkor, amikor A zöld csillagot adta ki a kiadó. Abban én inkább csak ötletadóként működtem közre. A következő nyolc kötetet már gondoztam, illetve igyekeztem a keletkezési körülményeket feltáró elemző utószókat írni. Ha a témában, korban odaillő ismeretlen Nyíró' írásokat találtam, arra törekedtem, hogy ezeket beemelve az új kötetekbe, bővítsem, gazdagítsam a korábbi kiadványokat. így a Havasok könyve, a Jézusfaragó ember és Az elszántak is kibővítve, gazdagabban jelenhetett meg az új kiadásban, mint ahogy az korábban történt. Jeles erdélyi szerzők Kemény Jánostól Dsida Jenőig és Reményik Sándorig foglalkoztak Nyírő József munkásságával. Nekem az volt a szándékom, hogy eloszlassam azt a szándékosan előidézett ködöt, amely szerint Nyíró' valami elszigetelt jelenség lenne az erdélyi magyar irodalomban. Kritikák révén jól nyomon követhető, hogy Nyírő József szerves része, kiemelkedő alkotója az erdélyi magyar irodalomnak. Nagyon komoly gyűjtő- és részben filológiai munka áll még előttem. Évek óta gyűjtöm Nyírő József publicisztikai munkáit. Nagyon sok újságcikket írt. Valószínűnek tartom, hogy sokkal inkább az újságírás volt a kenyérkereseti forrása, mint a szépirodalom. Azért is fontosnak tartom, hogy Nyírő József publicisztikája, újságírói munkássága minél teljesebben ismertté váljon, mert úgy tűnik, hogy a kérdőjelek politikai, ideológiai síkon fogalmazódtak meg vele szemben. Lássuk tehát, mit alkotott! A politikai gondolkodás jobban nyomon követhető a publicisztikából, mint a szépirodalmi alkotásokból. Igyekszem ezt 677
