Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

dor is publikált itt, Puszta Sándor úgyszintén. A korabeli színházi élet krémje ugyancsak megnyilatkozott, vagy úgy, hogy írt, vagy úgy, hogy interjút adott a Magyar Ünnepbe. Szó'ts István, az Emberek a havason című film rendezője, ugyancsak nyilatkozott a lapnak. Mészáros Ágnestől kezdve sok korabeli kiválóságot lehetne említeni. Kimondottan politikai, pláne durva politikai írás a Magyar Ünnepben nem található. Színházi, irodalmi, művészeti lapról van szó. Nem kellene szégyellje Nyírő József, ha élne, hogy ebbe a lapba adott az írásaiból. Egyik novellája ugyan számot ad arról, hogy a székelység az orosz beözönlésnek igyekezett ellenállni. Ez történelmi tény. El kell olvasni Sylvesz- ter Lajos ide vonatkozó munkáját, aki az Uz völgyi harcokat alaposan, történészi igényességgel feldolgozta. Erről említést tesz Nyírő József is. Tudva azt, hogy az orosz katonák miként viselkedtek a lányokkal, asszonyokkal, ismerve, hogy a székelység, egyáltalán az erdélyi magyarság mennyire szeretett volna a magyar állam kebelében megmaradni, semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy nem lelkesedtek a muszka testvér közeledtéért. Ennyit a Magyar Erőről.- 1944. december elsejétől a parlament korlátozott jogkörrel és ideiglenes jelleggel Sopronban működik. Nyírő József országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt és a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjaként vesz részt a képviselőház munkájában. Mennyire ismert az ő itteni tevékenysége?- Az, hogy Nyírő József 1944. decemberétől 1945. márciusáig ott volt Sopronban ebben a parlamentben, egy fokkal problematikusabbá teszi a helyzetet. Ennek a parlamentnek a működéséről alapos történelmi elemzést várnánk. Erről a parlamentről sok jót nem lehet ugyan mondani, de nem biztos, hogy Nyírő József tökéletesen kiigazodott a magyar politikai életben, hisz az egy kicsit más volt, mint amit ő Erdélyben megélt. Úgy gondolhatta, hogy azt a megbízatását, hogy ő Erdély népét a parlamentben képviseli, az utolsó pillanatig érvényesíteni fogja. Ez lehetett az oka, hogy végig ottmaradt. Nincs a soproni parlamentben sem erősen kifogásolható felszólalása vagy megnyilatkozása. Nem biztos, hogy jól döntött, hogy ott volt, de egy írót elsősorban művei és nem annak alapján kell értékelni, hogy a politikában talán nem tökéletesen tájékozódva, tovább maradt egy vitatott legitimitású országgyűlésben, mint ahogy az esetleg elvárható.- Negyvenöt kora tavaszán elkezdődik az emigráció haláláig tartó időszaka. Nyírő József derekasan kiveszi részét az emigráció szellemi és politikai életében.- Ennek részleteibe nem érdemes belemenni, de néhány adalékot azért szeretnék elmondani. 1947. augusztus 19-én Altöttingben egy Szent István napi búcsú alkalmából gyűltek össze az 1939-ben megválasztott (vagy később behívott) nyugaton élő országgyűlési képviselők, a felsőházi tagokkal együtt ötvenhatan. Az emigráns országgyűlés Kisbarnaki Farkas Ferencet bízza meg kormányalakítással. A másnap megalakuló emigráns kormánynak Nyírő József nemzetnevelési minisztere volt. Viszont ez a kormány nem működhetett, mert Nyugattól nem kapott semmiféle támogatást, sőt intették őket, hogy ne nagyon tevékenykedjenek, maradjanak csendben. Ami az emigráns kormány gyors felbomlásához vezetett.

Nyírő József Bajorországban kezdte meg emigrációs létét és ténykedését. Feleségével emigrált, aki Sopronba is követte. Együtt távoztak az országból a parlamenti vonaton. Nyírő bajorországi emigrációjának Wollaberg, illetve

671