Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József
Szemlér Ferenc ahhoz a nemzedékhez tartozott, akik már Bukarestben tanultak, de nem úgy, mint előbb a Nyíró' József által ábrázolt székely fiú, hanem a román nyelv alapos ismeretével mentek Bukarestbe, az egyetemre. Erről szól Szemlér Ferenc Más csillagon című könyve. Ebbe a körbe tartozik Nyíró' József egyik leghíresebb elbeszélése, a Bajposta is, amely Bukarestben, a Mihai Viteazul szobor tövében indul. Ott tengődnek a munkalehetőséget kereső, de nem találó székelyek. Eszmét cserélnek, és olykor-olykor egy-egy követet küldenek maguk közül haza a Székelyföldre. Pontosabban, ha valaki hazaindul, feladatokkal bízzák meg, vigyen hírt szeretteiknek. Egy halálesetről kéne a hazalátogató székely fiú számot adjon, de az édesanyja oly szeretettel és naivitással beszél sikeresnek és egészségesnek vélt fiáról, hogy a hírvivőnek nincs szíve a hírt elmondani. Nagyszerű novella. Bukarest mint helyszín, hangsúlyosan jelen van az elbeszélésben.- A Keleti Újságról már beszéltünk, de arról nem, hogy a II. bécsi döntés előtt Nyíró József veszi át Szász Endrétől a kolozsvári napilap szerkesztését. Méghozzá szokatlan körülmények között...- Nyíró' 1939. februárjában, a királyi diktatúra idején veszi át a Keleti Újság szerkesztését, amely Magyar Párt-i lap lenne, csakhogy a király döntése alapján 1938. őszétől már nincs Magyar Párt. Rendszeresen ír. Kiváló vezércikkeket fogalmaz nemzetpolitikai kérdésekről, sorskérdéseinkről. De olyan feszültség támad Magyarország és Románia között a II. bécsi döntést megelőző tárgyalások időszakában, a cenzúra oly mértékig belenyúl az újságcikkekbe, hogy a főszerkesztő nem tartja érdemesnek újságcikkekre fecsérelni az idejét és energiáját, ha azok úgy sem jelenhetnek meg úgy, ahogy ő megfogalmazta. Ezért abbahagyja a vezércikkek írását, és helyettük hetente az Uz Bence füzeteit jelenteti meg mellékletként a Keleti Újság. S mire az utolsó füzet is megjelenik, addigra megérkezik a hír, hogy Bécsben a magyar igazság mellett döntöttek. 1940. szeptember 11-én a honvédség bevonul Kolozsvárra. Helyreáll a rend a Keleti Újságnál is, a főszerkesztő úr teljes őszinteséggel tovább fogalmazhatja vezércikkeit. Nos, ebben az időben Horthy Miklósról, az Erdélybe látogató kormányzóról, Teleki Pál miniszterelnökről, Horthy Istvánról és Horthynéról nagyon szép értékelő cikkek jelennek meg a lapban. 1941-ig írja ezeket a cikkeket Nyírő. Azért nem tovább, mert 1940 őszén több jelentős közéleti férfit — köztük őt is - behívnak képviselőnek a magyar parlamentbe. Ugyanis választás nem volt Eszak-Erdélyben, hanem érdemek alapján, behívásos módszerrel egészül ki erdélyi képviselőkkel az 1939-es választások alapján megalakult magyar parlament. Ezerkilencszáznegyven decemberében az erdélyi képviselők külön frakciót, parlamenti csoportot, pártot alapítanak Erdélyi Párt néven. Valamelyes folytonosság létezik ugyan az Erdélyi Párt és az Országos Magyar Párt között, bár néhány esztendő kimaradt, mivel a királyi diktatúra az Országos Magyar Pártot, a többi politikai tömörüléssel együtt 1938-ban beszüntette. Mivel Nyíró' Józsefet a kötelesség, a képviselői munka igencsak a fővároshoz köti, a Keleti Újság szerkesztését 1941 végén másnak engedi át. Nyíró' József képviselői tevékenységét alaposabban meg kellene vizsgálni. Én egy ideje nézegetem ezt a munkáját is. Nem biztos, hogy teljesen kész vagyok vele, de a következőket tapasztaltam. Nagy érdeklődéssel lapoztam fel 669
