Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Aniszi Kálmán: A visszatérő Nyírő József

nek. Számos irodalmi estet tartottak az időben nemcsak Székelyföldön, hanem Erdély-szerte, sőt az anyaországban is, ahol Benedek Elek és a székely írók együtt szerepeltek: Tamási Áron, Nyíró' József, Tompa László, Balázs Ferenc, Szentimrei Jenő, Kacsó Sándor, Sipos Domokos - amíg élt, mert, sajnos, korán elhunyt — vettek részt ezeken az esteken. Nem mindegyiken valamennyien, de lényegében ez volt a törzsgárda. Ez is arra vall, hogy nemcsak Nyíró' József munkásságában, hanem annál szélesebben, az erdélyi irodalmon belül külön törekvés volt arra, hogy a Székelyföld helyi értékeit, hagyományait a magas irodalomba beemeljék, a székelység búját-baját, életérzését megszólaltassák.

S ha már ezt a táji tagolódást említettük, jegyezzük meg azt is, hogy minden jelentősebb városban él olyan magyar író, aki szűkebb környezetét is tükrözi. Kós Károlynak, mint tudjuk, választott szülőföldje Kalotaszeg. Kós Károly írói munkásságának középpontjában épp úgy Kalotaszeg áll, mint ahogy a székely írók is hangsúlyosan a Székelyföld hagyományaival, értékeivel foglalkoznak. Kós Károly úgy használja a kalotaszegi szókincset, Kalotaszeg szófordulatait, mint ahogy teszik ugyanazt a székely nyelvvel a Benedek Elek körül csoportosuló írók.- A tájnyelv bőséges beemelése az alkotásokba nemcsak Nyírőre jellemző, hanem Tamásira, Móriczra is.- Vagy Mikszáthra, A jó palócok esetében, illetve Tömörkényre, a Szeged környéki népnyelv használatával.- Hogy viszonyul ehhez a jelenséghez az irodalomtudományi- A magyar író Kazinczy óta hajlamos arra, hogy irodalmi nyelven alkosson. Ez más népeknél is így van. De az irodalmi nyelvet számos esetben színesíti, gazdagítja a helyi nyelv. Azon viszont elgondolkozhatunk, hogy a tájnyelv szavainak, fordulatainak túlzott használata nem nehezíti-e a befogadást? Ilyen művekkel találkozva, időnként bizony egy kicsit többet kell törje a fejét az olvasó, aki esetleg kénytelen előkapni egy tájszótárat, hogy megfejtsen egy-egy ritkábban használt kifejezést, de megéri a fáradságot. Én a megoldást abban látom, ha az olvasó is szellemi erőfeszítéseket tesz azért, hogy ismeretvilága gazdagodjon, ahogy az irodalom is gazdagodott azáltal, hogy ezek a szerzők a tájnyelveket is beemelték alkotásaikba. Ne a kényelmesebb megoldást válasszuk úgy, hogy továbblapozunk vagy megfejtetlenül hagyjuk ezeket a szép, de ritka, és első nekifutásra nem mindig érthető kifejezéseket. Sokszor a szövegkörnyezetből tájszótár nélkül is kiderül, hogy miről van szó.- Mi a véleményed Nyíró' József társadalomszemléletéről?- A szociális érzékenység nem hiányzik belőle, az alsó társadalmi rétegeknek, a Székelyföldön akkor tapasztalható nyomornak, nélkülözéseknek az ábrázolása ott vannak a könyveiben. Beke Györgynek, a népi szociográfia korszerű, XX. és immár a XXI. századi művelőjének egy érdekes gondolatán akadt meg a szemem. 0 a Néma küzdelem kapcsán azt állapítja meg, hogy a műnek a valóságirodalomhoz, a szociografikus törekvésekhez is köze van. Amikor ezt mondta a Néma küzdelemről, a mezőségi magyarság elszórványosodásának, elrománosodásának bemutatására gondolhatott. Ami megfelel a történelmi valóságnak. Nyíró' József alapos előtanulmányok, statisztikák ismeretében írta meg a regényt. Ügy készült erre a munkára, mint ahogy a szociográfusok

662