Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Bratka László: Jereváni tévé
mint az irodalom. Második, Az asztalokra hajolva című verseskötetem 1996- ban látott napvilágot, ez is ezer példányban, és ez is elég gyorsan elfogyott. 2000 decemberében jelent meg Földcsuszamlás című kisregényem, amelyet én reklámoztam, terjesztettem, amint az előbb beszéltem róla. Abszurd felé közeledő, vagy abszurdba átmenő szatíra a mai örmény életről. Kissé kon- túrosan rajzolva jelennek meg benne a valóság elemei, és igyekeztem szellemét, lényegét is megragadni. A legfontosabb momentuma, hogy folytonosan egymást követő földcsuszamlások nyelik el a Szabadság Szigete nevű ország fővárosában a házakat, toronyházakat. A földcsuszamlás természetesen a normális életfeltételek megsemmisülését jelenti. Ebben a világban az a legfontosabb, hogy az ember beutazóvízumot szerezzen a gazdag, virágzó tengerentúli országba - ahogy a mű most készülő magyar fordításában szerepel az ország neve: -, a DUSA-ba. Az Elmúlt Rezsim idején túlfejlett „tósztkultúra” teremtette beidegződés következtében a szegények sem lehetnek meg az élet minden területéhez kapcsolódó pohárköszöntők nélkül. Ezért a Tósztház szolgáltatásait igénybe véve mondatnak maguknak pohárköszöntőket, mert így megfizethető számukra, nem úgy mintha gazdagon terített asztalnál ünnepelnék őket. Az emberek a földcsuszamlás által el nem nyelt, még meglévő lakásaikat próbálják eladni, azért mert vagy kiutaznak a DUSA-ba, vagy a lakás az egyetlen pénzzé tehető értékük. Látjuk a pompázatos gengsztertemetéseket, a külföldre távozott alkalmazók híján elárvultán kóborló test- és vagyonőrökből összeverődött hordákat, a túlélésért folytatott lázas seftelés világát, azt, ahogy az emberek megpróbálnak külföldi segélyekhez jutni. A kisregény végén a főhős és barátnője - egy földcsuszamlás következtében - egy földalatti térségbe jut, és az igazi kalandok ott várnak rájuk. Úgy tudom, hogy Magyarországon nagyon népszerű Viktor Pelevin orosz író, ezért érdekességként elmondom, hogy az örmény kritikusok egy része könyvem alapján kinevezett örmény Pelevinnek. Ez számomra azt jelenti, hogy Pelevin az egyetlen mai külföldi író, akit ismernek ezek a kritikusok. 2002-ben látott napvilágot A kereszt alá rejtezettek című történelmi regényem. A cselekménye 1123-ban zajlik, az első keresztes hadjáratok után, amikor a keresztesek kapcsolatba kerültek a Földközi-tenger keleti partján elterülő Kis-Örményország nevű királysággal, amelyről már beszéltem. Ez a kapcsolat egyszerre jelentett egymásrautaltságot és viszálykodást. A Nyugat képviselői lenézték a kis ország lakóit, ugyanakkor vezetői rokonságba is kerültek uralkodóikkal, hiszen például a Jeruzsálemi Királyság első és második királynéja is örmény volt. A könyv cselekménye egy bizánci, latin és örmény forrásokból is ismert eseményre épül. A jeruzsálemi keresztes király, II. Balduin szeldzsuk fogságba esett, és tizenöt örmény katona, papi álöltözetben bement a török emír városába, ahol az a foglyát őrizte. Az örmény katonák elfoglalták a várost, de természetesen nem tudták megtartani a túlerővel szemben... A cselekmény egy, a maga átmenetiségében megrajzolt korban játszódik, és a könyv megjeleníti egy korombeli, negyven éves férfi válságát is. A regény írásához alapos tanulmányokat végeztem, többek közt Franciaországban. Igyekszem a történelmi valóságot is szem előtt tartani, például nagyon pontosan utánanéztem, hogy mi - mondjuk egy nyílvessző, egy páncél, egy véka búza - mennyibe került. Az így megmutatkozó materiális szemlélet reak645
