Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6. szám - Sütő Csaba András: A Mesterrel lélegző szubjektum kalandozásai
tikákat, bírálatokat minden esetben a témával foglalkozó irodalomtörténészek munkáinak áttekintése követi. Ló'rinczy pontosan, s ami ennél is fontosabb, sohasem öncélúan idéz. A vélemények sokaságát felvonultatva, nagy kedvvel, érvekkel, bizonyítékokkal megtámogatva vitatkozik; ellenez, vagy éppen helyesel. A Szegények iskolájának alapkövét, a gazdag-szegény ellentétet a filológus alaposságával közelíti meg; szem előtt tartva, ám egyszersmind vitába is szállva az ellenvéleményekkel tálja elképzelését az olvasó elé. S bármenynyire is az életmű peremére szorult munka a Szegények iskolája, nem mehetünk el mellette szó nélkül. Erre figyelmeztet a szerzó' is; hiszen ez a korai regény olyan későbbi művek alapjául szolgált, mint a Csutora, vagy az Egy polgár vallomásai. „...mind mészárosok vagyunk...” hirdeti a második tanulmány mottója. Ez a kisregény szintén a perifériára szorult alkotások egyike, Bécsben jelent meg 1924-ben. A tanulmány hatalmas érdeme, hogy a szerző felvázolja (ehelyütt is) a regény fabuláját, lehetővé téve így azt, hogy azok is lépést tudjanak tartani gondolataival, akik nem olvasták Márai e korai, a világháborút és annak következményeit egy fiatalember tragédiáján keresztül bemutató művét. A regény külön, eddig fel nem tárt érdekessége lehet talán, hogy a világháborúik) számtalan hasonló ihletésű regényt adtak az európai irodalmaknak. Európa háború utáni regényeivel összevetve eddig még nem vizsgált kontextusokat lehet felderíteni, egyszersmind tovább tágítva A mészáros értelmezési lehetőségeit. A Bébi vagy az első szerelem egy tanár életébe enged bepillantást. A fabula vázlatos ismertetése szintén kapaszkodót nyújthat; a szerző felhívja a figyelmet az idősíkok váltogatására, s azon véleményét, miszerint a mű „érett, jó regény”, messzemenőkig igazolja. Az Idegen emberek című regényről írott tanulmány, valamint természetesen a primer szöveg azok számára nélkülözhetetlen, akik a kánon középpontjában elhelyezkedő Egy polgár vallomásai iránt komolyabb érdeklődést tanúsítanak. A tanulmány rávilágít arra, hogy ez a regény tekinthető bizonyos szempontból az Egy polgár vallomásai előzményének is. Lőrinczy itt is felsorakoztatja a kritikusokat, majd a későbbi Márai-kutatókat. Az érvek-ellen- érvek csatájában egyre inkább kibontakozik a regény Lőrinczy-olvasata, megalkotván ezzel az általa - és a tanulmányban ismertetett eredményekre támaszkodó - elképzelt koncepciót. A sziget című regény apropóján elidőzik a krízisregény terminusnál; több szemszögből, párhuzamokkal bemutatva ennek a műfajnak legfőbb sajátosságait. A soron következő tanulmány két alkotással foglalkozik. Kell is, hiszen sem az Eszter hagyatéka, sem a Déli szél nem volt eddig szélesebb olvasói körben ismert. A közelmúltban újra kinyomtatott kiadvány értelmezéséhez ehelyütt szintén értékes adalékokhoz, információkhoz juthatunk. Olyan értékes nüanszok ezek, melyek felett az olvasó esetleg gondatlanul elsiklik. Nem csak az adatok halmozása, a sűrű hivatkozások, referenciák erdeje teszi érdekessé e tanulmányokat. Az irodalomelmélet számos olyan kérdése párosul itt a gyakorlattal, melyekről tudunk, beszélünk, vitatkozunk valamennyien. Nem direkt pedagógia ez; sokkal inkább az elmélet-gyakorlat di- chotómiáját feloldani képes kutató sikere; nincs szükség tehát irodalomelmé566