Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 6. szám - Molnár Zsuzsa: Háromszor egy perc

- Mit kíván a kedves vevő?- Egy barna kalapot szeretnék venni.- Milyen legyen? Sportos? Szolidabb? Széles karimás?- Maga mit ajánl, asszonyom?- Próbáljuk meg ezt... Könnyű, nem túl sötét, nem is túl világos. Ott a tükör, kérem.- Azt hiszem, nem áll rosszul.- Mintha a kedves vevőre tervezték volna.- Mégis, ha nem fárasztom, mutasson egy másik fazont.- Készséggel. Például ezt is nagyon merem ajánlani.- Valóban, jól áll. Nem is tudom, melyiket válasszam.- Talán egy harmadikat. Ezt nagyon sok vevőnk dicséri, és éppoly jól áll, mint az első kettő.- Igaza van. Mi az árkülönbség a három kalap közt?- Az áruk egyforma.- És a minőségük?- Merem állítani, egyik sem rosszabb a másiknál.- Hát akkor mi a különbség a három felpróbált kalap közt?- Semmi, uram. Nekem nincs is három barna férfikalapom.- Hanem hány?- Csak ez az egy.- Amit egymás után háromszor fölpróbáltam?- Igen, kérem. Ha szabad kérdeznem, melyiket választja?- Magam se tudom. Talán a legelsőt.- Azt hiszem, az a legelőnyösebb, bár a másik kettő sem lebecsülendő.- Nem, nem... De most már kitartok a legelső kalap mellett.- Ahogy parancsolja, uram. Jó napot.

Van választásunk

A légikisasszony ide-oda lapozgatott a légi menetrendben. A kisujjában volt az egész, csak a biztonság kedvéért nézett utána.- Van egy szép gép, mely Bécsből indul, és 16.10-kor érkezik Rómába.- Ez fog a kifutópályán fölrobbanni?- Hát bizony - mondta a légikisasszony.- Más baj is van - jegyezte meg az utas. - Mire beérek a városba, zárva lesznek az összes hivatalok.- Hát akkor ne Bécsben, hanem Prágában tessék átszállni. Ez a járat már háromnegyed egykor Rómában van.- Ez már jobban hangzik - állapította meg az utas.- Viszont Prágában három órát kell a csatlakozásra várni.- Megéri - mondta az utas. - A bécsi géppel ugyanis elvesztek egy napot.- Akkor jobb lesz a prágai géppel menni. Sajnos, ennek reggel hétkor van az indulása.- Nem ideális - mondta az utas. - HA tudom, hogy korán kell fölkelnem, le se hunyom éjszaka a szemem.- Eszerint ön mindenképpen elveszít egy napot? - mosolygott rá a légikisasszony. - Akkor hát melyik géppel parancsol utazni?- Talán mégis inkább a prágaival - mondta az utas. - Majd beveszek este egy erős altatót.- Remélem, tudja - kérdezte a a légikisasszony -, hogy ezzel a géppel is van egy kis bibi?- Én csak azt hallottam, hogy az Alpesekben szétzúzódik egy sziklán. Vagy ez nem az?- De igen. Izzé-porrá megy széjjel - mondta a légikisasszony, s átnyújtva a jegyet, gépiesen hozzátette:- Jó utat.

555