Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Rákosy Gergely: Nyúltetem I.
Labdákkal. Babákkal. Teddy-mackókkal... Nagyszemű, kerek arcú gyerekek. Apákkal. Anyákkal. Nagymamákkal, nagypapákkal. Nagyszemű, kerek arcú gyerekek. Labdákkal, babákkal, mackókkal, karikákkal, ugrókötelekkel, rollerokkal, tollaslabdákkal, papírsárkányokkal... És nagyszemű, kerek arcú testvérekkel. Rizst palántázó asszony, s az elárasztott tábla szélén, gyékényen két gyerek, a nagyobbik egy csutkababával játszik, a másik a vízben lábaló anyját bámulja. Igazi művészet is jelen van, amely még nem ismeri a kimódolás csűrő- csavaró fortélyait. Egy bizonyos korig minden gyerek művész, a lelkében biztosan - lekönyököl apja térdére, s a legbárgyúbb kávénénike mesét is fólröpíti képzelete az égre. 1981-ben végigutaznak a kis rajzok, festmények a világon. Persze csak szerényen. Szerény felhajtás, szerény katalógusok, szerény kiállítótermek. Általában kamaratermek. Vagy kamaratermek kamaratermei... Reprezentatív termeket csak reprezentatív művek érdemelnek ki. Monumentalitás. Na igen, ezeroldalas regények, város fölé magasodó gólem szobrok, templomfalak és -mennyezetek mamutfreskói kétmillió libaszárnyú bögyölős kisangyallal, göndör bárányfelhőkkel, boldogságos begyes Máriákkal, koravén arcú, rossz arányú kisdedekkel, szomorú Józsefekkel, kaporszakállú Öregistenekkel, és ami belefér... Gáty visszaemlékezett egy reprezentatív kiállításra. Egy húsz méteres termet majdnem teljesen beborított egy hullámzó vászoncsoda. Mi is volt a címe? Belső tér kiképzés? Textilkompozíció? Már nem emlékezett, csak arra, hogy a hatalmas teremben alig lehetett járni, legfeljebb a falak mellett osonni. Nem volt szakember (író volt - ha igaz, s ha ennek a szónak van még egyáltalán jelentése), de nem tudott szabadulni a gondolattól, mi lenne, ha ezt a Belső tér kiképzést vagy Textilkompozíciót bevinné, behullámoztatná kis másfélszobás lakásába. A bútorokat - természetesen — ki kéne hajigálni, ajtókat leszedni, s akkor kígyózó csavarintásokkal (a mellékhelyiségeket is beleértve) be lehetne talán valahogy kényszeríteni, s ő a falhoz vagy a padlóhoz lapulva meg lehetne elégedve - belső tere ki van képezve. Felmerül a kérdés, hogy lehet egy ekkora monstrumot kimosni? Mert hogy időnként ki kéne mosni, nem vitás. Ha egy-egy teherautó, busz elhúz az úton, a házak idegbajosan megrázkódnak, s a kotyogó ajtók, ablakok szivattyúzzák be a port, kormot, rohadt, erjedt paradicsombűzt (konzervgyár), máj-, vese-, léphegyek bomladékait (gyógyszergyár), felpuffadt állati tetemek gőzeit és gázait (állati fehérje-feldolgozó) - de ezek csak a szimfónia fő tételei, vannak felvezető, motiváló, színesítő, ízesítő, szagosító melléktételek is (bőrgyár, enyv- gyár, kénsavgyár), a város- vagy kerületatyáknak volt gondjuk, hogy e gyűrű középpontjába telepítsék a lakótelepet. S a telepítés is idegbajos rángatódzá- sokkal ment végbe. Mintha ... pedig, dehogy. A kettő között éves szünetek, kiszámíthatatlanul, mint két földrengés között. (Na jó, tagadhatatlan, a házak 463
