Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Rákosy Gergely: Nyúltetem I.
RAKOSY GERGELY Nyúltetem I. Mint a farkas. Mint egy magányos északi szürke farkas. Makacsul, elszántan, pillanatra sem lankadóan, kifulladásig eltökélten. Egy farkas, egy magányos északi szürke farkas, ha egyszer felvette a nyomot, nem állhat le, nem pihenhet, nem „szusszanhat egyet”, nem mélázhat el - nem alkudhat. Nem mondhatja: ,fJó, fáradok, mennyi-mennyi kilométer, a talpam ég, a gyomrom korog, futásom már kissé szédelgés - leállók egerészni, s aztán majd újult erővel!...” Nem, egy magányos északi szürke farkas nem áll le, mert közben a rénszarvas örökre eltűnik. A kitérő - ráadásul — nem is biztos, talán egér sincs. A nyom közben követhetetlenné hűl. Vagy csak egyszerűen elüvölteni egy fájdalmas dalt a telihold felé. „Emlékszem, mikor golyók süvítettek körülöttem, ó, néma hold, emlékszem, és elfelejteni soha nem fogom, nem tudom. Álmomban felpattanok barlangomban, és a sziklafalban véresre zúzom oldalam. Fülelek. Még él az álom. De semmi. Csak a szél zúg odakinn, és puha bagolyszárnyakon száll az idő.” Nemzetközi gyermekrajz-pályázat Tízezrével érkeznek a rajzok, tempera- és vízfestmények. Postán természetesen, de mintha az élettől mindent elváró ujjongó zsibongás ott úszna körülöttünk. Pufók szeplők, libegő copfok, pillangóként repkedő szalagok, aránytalanságaiban is harmonikus házikók, madárfészek-melegségű kertek, sugaras naprafoi’gók, kövér rózsák, peckes liliomok, bohócképű árvácskák, kedvesen morcos-bozontos dáliák, lombok közt léghajózó orchideák, sündisznószerű ananászok és szőrös kókuszdiók, némelyik akár egy kismalac. De voltak igazi kismalacok is, dundi, selymesfülű kiskutyák, kíváncsi bajszú, selymes kismacskák, játékos öklelődzésre kész kecskegidák, pofákat vágó majmok, füg- gönyös szempillájú, gödörszőrű bocik, botlábú kiscsikók, rózsaszín fülű, hófehér nyuszik, kék elefántok (kisebbek, mint a nyulak), piros oroszlánok és mélyzöld eukaliptusz-levelek táncoló árnyékában Buddha-mosolyú koala mackók. Gondterhelt, nagyfülű kismajom kapaszkodik kétségbeesetten anyjába. Tigris cipeli kölykét, a rettenetes fogak most selymes támaszok; a kölyök páholyból nézeget: nini, a világ! Labdák. Babák. Teddy-mackók. És nagyszemű gyerekek. 462
