Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 5. szám - Beke György: Cserna vizén zúg a malom

mint például ezt a diósadi fiatalembert, aki egy-két pillanatra megzavarja a beszélgetésünket. Boda Ferenc a neve, acélöntő, most végzi a hatodik osztályt. A közelgő vizsgák időpontjáról érdeklődik. Én pedig megkérdezem tőle, miről is híres az a Diósad község a Szilágyságban. Nem híres az semmiről, feleli, különben is ő már rég eljött onnan, nem tudhatja.- Ady Endréről hallottál-e?- Hát hogyne - és fél szemmel Zudor tanár urat nézi.- Na, az ősei a te faludból származnak.- Nagyon rég lehetett az. Én nem emlékszem. S a tankönyvben sincs ben­ne — védekezik. Bizonyítvány kell Boda Ferencnek, hiszen másképpen nem haladhat, elő­léptetésnél mindig kérik. Ezt az iskolát éppen az 1-es nagyolvasztó részleg, Svartz Árpádék üzeme patronálja. Kétoldalú védnökség. A kohászok segítettek felszerelni az iskolai tanműhelyt, s a gyakorlati oktatásban is támogatják őket, „első kézből” is­mertetik meg a diákokkal a vasmű belső életét. Néha a diákok szórakozását is megkönnyítik. Néhány olvasztár, lakatos szerelte fel ezen a télen az ócska­vasból elővett és kijavított reflektorokat a jégpályára. Az iskola tanárai, tanítói a tanulásban segítik a kohászokat. Nem azzal, hogy elnézik nekik, ha nem tudnak (habár mégsem lehet olyan szigorúan megítélni őket, mint a nappali tagozatok tanulóit, ez a tanári felfogás), hanem igyekeznek megtanítani őket tanulni. Minden tanulás ezzel kezdődik igazán. Tálos János Marosludasról jött a nagyolvasztókhoz. Öt osztályról hozott csak bizonyítványt. Itt pótolta be a többit, elvégezte mind a nyolcat. Nicolae Gutá szintén Vajdahunyadon fejezte be félbemaradt elemi iskolai tanulmá­nyait. Marin Dop munkát keresni jött ide a falujából, most főolvasztár, szak­mai iskolai bizonyítvánnyal a zsebében. Molnár Sándor a mezőségi Köbölkút- ról régi ember Vajdahunyadon, tizenhat esztendeje dolgozik itt. De csak nem­régiben ,járta ki” a szakmai iskolát, lett belőle szakképzett lakatos meg víz- és gázszerelő. Teodor Apostol alig négy osztállyal érkezett Moldova északi csücskéből, jelenleg szakképzett olvasztár. Szőcs Béla, aki a dévai csángótelep­ről ingázik, a kombinátban végezte el a szakiskolát, most a legmagasabb ké­pesítésű villanyszerelő a nagyolvasztóknál. Érettségi után is tovább tanulhatnak a vajdahunyadi kohászok, vasműve­sek, az acél emberei. Gráfi Mihály segédmunkásnak állt be a kombináthoz: Tekéről jött, Beszterce-Naszód megyéből. Most almérnökit végez a városban. Vannak, akik már elvégezték. Hegedűs Andor például. Életrajza: már-már maga a történelem. A második világháború kellős közepén, 1943-ban született Marosvásárhelyen. Édesapját örökre elragadta a háború, nem is emlékszik rá. Édesanyja három gyermekével és nagy reménytelenségével a nagyapai házba, egy Ényed környéki faluba húzódott el. Falun legalább a kukorica meg­terem, meg a zöldség, a nagyapának tehene is van, nem halnak éhen. Ennél többet alig várt akkor. Özvegy Hegedűsné fiai közül Attila most előadó a temesvári műegyete­men. Árpád mérnök Kudzsiron. Andor időben megkésett a tanulással a test­vérei mögött. A kocsárdi elemi után kohászati szakiskolába jött Vajdahunyad- ra, feleséget is a nagyapja falujából hozott magával. Kétszobás lakása van az egyik panelházban. Ennyire juthat ő az életben, gondolta. 440

Next

/
Thumbnails
Contents