Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 5. szám - Beke György: Cserna vizén zúg a malom

- Mikor megnyílt az almérnöki, hívattak. Nem lenne-e kedvem? A kom­binát vállalja a költségeket. Arca talán a valóságosnál is kerekebb így, sisakkal a fején. Télikabátjára vette fel az üzemi köpenyt. Huzatos a nagyolvasztó környéke, hol a forróság, hol a hideg tűnik elviselhetetlennek. Harmincesztendős korára a harmadik Hegedűs fiú is diplomát szerzett.- Gyermek hány van? Alig szóló különben is, most csak int a fejével: egy sincs.- Nem is akar?- De. Csak eddig nem éreztem eléggé biztonságban magamat.- Vajon ha szegény édesapja is így gondolkozik, a háború dúlásai közepet­te, megszületik-e a harmadik fia, Andor? Nagyot néz, mintha valami különös, ismeretlen dolgot hallana.- Nem, valóban nem. Azt hiszem, alig váija, hogy továbbmenjek. Pedig milyen rokonszenves, tiszta tekintetű fiatal férfi. Talán nem kellett volna ezt a dolgot feszegetnem. Magánügye. Csakugyan az? Mindenkinek a magánügye lenne? Ha Lozsád, a magányos magyar falu, különös nyelvsziget szülötte, Zudor End­re tanár úr még tréfából is ,irodalmi rejtvényt” ad fel diákjainak, akik idős fejjel ülnek be újra az iskolapadokba, mint ahogy a szilágysági Diósad fiát Ady Endre családi gyökereiről faggatta. Magától értetődő, hogy a hely irodalmi hagyományait sem engedi elveszni a tanterv és a tankönyvek temetőjében.- Lefogadnám, hogy távolról tekintve te is csupa sivárságnak képzelnéd Hunyad magyar irodalmi múltját.- Eltaláltad, Endre.- Rosszul képzeled... Kezdhetem veled a leckét, mondjuk Barcsay Ábra- hámról... És akkor említenie kell két olyan Barcsayt, akikre emlékeznek, akiket em­legetnek a hunyadi öreg magyarok. Ákos valaha erdélyi fejedelem volt; Tibor császári és királyi katonatiszt, akit személyesen is jól ismertek. Kastélya ma is áll Alpestesen. Egyedül éldegélt benne, halála utánra a házvezetőnőjére ha- gyatékozta. Jelenleg is ennek a falusi asszonynak a családja birtokolja. Az országút a falurendezés óta éppen a kastély ajtaja előtt megy el, a kúria körül pedig lebontották a kerítést, csak a boltíves téglakapu maradt meg, éppen a református templom felé vivő utcácskára néz, mintha ennek az útnak ilyen öreg kastélykapu lenne a bejárata. Különben új utca ez: ingázók utcája. A név nem pontos, hiszen Alpestes közel ezer román és magyar lakójából majdnem minden férfiember ingázó, ha ugyan itt annak lehet nevezni a gyárba járást. A hengermű egy ugrás ide, a kombinát főbejárata se több öt-hat buszmegál­lónál. Barcsay Ábrahámnak - Ákos fejedelem leszármazottjának, Tibor ősének - több hunyadi faluban volt birtoka, de alpestesi kastélyában élt a legszíve­sebben. Alpest néven szerepelt a falu akkoriban, az 1700-as évek vége felé, a feljegyzésekben. A költő valósággal idemenekült a hadjáratok közötti békés időkben. Hivatásos katonatiszt volt, de leikétől idegen ez a pálya; békére, csen­des szemlélődésre vagy szerelmes epekedésre vágyódott inkább. 441

Next

/
Thumbnails
Contents