Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 5. szám - Beke György: Cserna vizén zúg a malom
Nem nyelvészektől vagy a humán tudományok művelőitől vártam a választ, hanem olyan erdélyi magyar műszaki értelmiségitől, aki üzemi munkában, egyetemi katedrán és a szakirodalom anyanyelvű művelésében szerzett közösségi érvényű és értékű egyéni tapasztalatokat. Azért is szólítottam meg Jenei Dezsőt, mert a magyar és a román nyelvet és világnyelveket is anyanyelvi szinten ismer, így nem érheti az a vád, hogy „hazabeszél”, azért bizonygatja az anyanyelv fontosságát a műszakiak számára, mert csak magyarul tudja kifejezni magát. Jenei Dezső Naszódon született 1911-ben, tanulmányait a bukaresti műegyetemen kezdte, majd a második bécsi döntés után Budapesten fejezte be. Gyári mérnök Budapesten, a Siemens-Schuckert műveknél, főmérnök a kolozsvári Tehnofrig gépgyárban, amelynek alapításában és fejlesztésében 1949 és 1973 között igen eredményesen vett részt. Tanára volt a kolozsvári gép- és villamosipari középiskolának, illetve az almérnöki főiskolának, majd professzor a műegyetemen. Tudományos eredményeiért 1952-ben román Állami-díjjal tüntették ki. Főiskolai jegyzetet közölt Útmutatások az elektrotechnikai laboratórium mérési gyakorlatához címmel. Tanulmányokat közölt szak- folyóiratokban és romániai magyar lapokban. Részt vett, illetve vezette több mint 250 féle élelmiszeripari és húsipari - Romániában először gyártott - gép- berendezés és technológiai vonal fejlesztését.- Anyanyelvén és a román nyelven kívül milyen nyelveken beszél és ír?- Franciául és németül. Anyanyelvem segítségével tudtam legközvetlenebbül megalapozni és bővíteni szakmai ismereteimet.- Az anyanyelvű műveltség jobb szakemberré tehet-e valakit?- Szerintem a humán műveltségnek döntő szerepe van az ember emberségének a kialakításában. Az ember szellemi életének a fundamentumát képezi. Csak jó alapokra lehet építkezni. Humán műveltség nélkül az ember sok lelki gyönyört veszítene el.- Ä műszaki tudományok, a szakmai kifejezések világszerte tapasztalható integrációjában milyen szerepet őrizhet meg az olyan anyanyelv, amely nem világnyelv is egyben?- Az anyanyelv jelentősége a műszaki életben is, mint az élet bármely területén, igen nagy. Ennek a kizárására nem szabad gondolni, sőt még jelentőségének csökkentésére sem. A széles néprétegekhez csak anyanyelven lehet szólni. És minthogy társadalmunknak tekintélyes része, talán többsége műszaki területeken fog dolgozni - az iparban -, a műszaki ismeretek egyben munkaeszközök is, amelyek anyanyelven juthatnak hatékonyan hozzájuk. Ezért is anyanyelvűnk ápolása társadalmunk elsőrendű feladata.- Megítélése szerint a romániai magyar műszaki értelmiségiek, akik román nyelven szereznek szakképesítést, miként válhatnak a magyar szaknyelv és szakirodalom ismerőivé, és milyen előnyük származik abból, ha azzá is válnak?- Miként előbb is hangsúlyoztam, az ismeretek megszerzése és bővítése leghatékonyabban anyanyelven történik. Amennyiben jó szintű magyar nyelvű szakirodalom áll rendelkezésre, nyilvánvaló, hogy a műszaki értelmiség ezt tudja munkaeszközként a legjobban felhasználni.- Miként ítéli meg hát a romániai magyar műszaki irodalmat? A könyvek, 435
