Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Viola József: Gúzs az íróasztalon
- Majd megskubizzuk. Az írónak tetszik a dolog. Estére használható lesz az írógép, és miután Tóth Miska ezt eló're kikötötte, még fizetnie se kell. Kár, hogy már nem gépel vele többé.- Maga lesz az utolsó javítója. A fiatalember lerakja a zakóját a szék támlájára. Szép, kézeló's nájloninget visel, hófehéret. Ez igen. Ebben javítani koszos írógépet! De Juhász Edét se ejtették kiskorában a feje lágyára, mert az ingujjat gondosan felhajtogatja a könyökére. Lassú, kissé önelégült mozdulatok.- El akarja adni?- El - mondja szemrebbenés nélkül az író, mint aki eltökélte magát. A noteszlapra firkált férfifejen sepró's zöld bajusz csüng a vaskos zöld száj fölé. A fiatalember matatni kezd az írógépen.- Nem olyan rossz ez még! Jókor dicséri.- Szerintem se. Vagy tíz évig használtam. Kibírta. Pedig kalapáccsal is el döngettem.- Na ugye! Meleg van. A műszerész izzad. Bal kezével tágít a nyakkendőjén, és kigombolja az ingnyakat. Elszántan dolgozik, mintha dühítené a gép felismerhetet- len hibája.- Annyit mindenesetre megér, mint egy új. Az író szántásszerűen telebarázdálja a zöld arc szemalját.- Maga az első, aki ezt mondja. Miért?- Mert az új írógépek anyagi minősége semmivel sem jobb egy régi anyagi minőségénél. Ha ezt eladja és vesz egy másikat, egy újat, garantálom magának, hogy nem gépel vele tíz évet. Féltével, ha ennyi idő alatt ugyanannyit gépel az újjal, mint a régivel. Az író élvezi nemcsak a ,/éltével” tősgyökeres népiségét és az önkéntelen rímelést, hanem az igazságot is: valóban műanyag világban élünk.- Ne adjam el akkor?- Ez a maga dolga. Az író toliastul mind a két kezével magyaráz.- Én megtartanám, csakhogy nem győzöm idegekkel. Ha nem tudná, javítások címén már kifizettem a második vételárát is. Azért szóltam a Tóth Miskának, hogyha istent ismer, illetve ismer valakit, akiben van annyi hogyishívják, istenesség, hogy a meghurcoltatások után megjavítja a világ legvacakabb írógépét, és nem akárhogy és ingyen, akkor az illetőt küldje el hozzám. Megfogadtam, hogy én többet egy fillért se költők rá. A javítás után aztán eladom, mint a sicc! Hadonászik. A golyóstoll kirepül a kezéből. Juhász Ede komoly pillantást vet az íróra.- Nagyon ideges. Nőtlen? Eközben előzékenyen a padló felé moccan a válla.- Igen. Az író gyorsabb, hirtelen lehajol, hogy ő emelhesse fel a golyóstollat, és beleveri homlokát az asztal sarkába.- Jaj! - jajdul fel együttérzőn a műszerész. - És miért nem nősül meg? 36
