Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 4. szám - Márfai Molnár Miklós: Az imaginárius olvasó
lése utáni időben. Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó, illetve Történet és kultúra című kötetei is megvoltak Fülep könyvtárában, aki Prohászka: A mai élet erkölcse című kötetéről elismerően írt 1946 októberében Mándy Stefániának.8 A magyar szépirodalom kevés számú megmaradt kötetének többsége régi és XIX-XX. századi magyar klasszikus, históriák és legendák Heltai Gáspártól, a gyomai Kner-nyomda 1920-as kiadásában. A nyomda tulajdonosához, Kner Imréhez Fülep Lajost évtizedes barátság kötötte, ismeretségük még A Szellem indulásának idejéről keltezhető, amikor Fülep igényes, újító szellemű nyomdászt keresett folyóiratuk arculatának megtervezéséhez, és ezt a fiatal Kner Imrében találta meg.9 A magyar klasszikusok közül kiemelendő egy Arany János összes versei (Bp. 1955.) című kötet, melyet Fülep élete utolsó tizenöt évében forgatott, és amelyben néhány - az egykori olvasójának valószínűleg igen kedves - verset külön cédulával is megjelölt. Ezek: A lacikonyha, Családi kör, Dante, A vén gulyás, Emlények, Harminc év múlva, A poloska, Vásárban, Népdal, Sir Patrick, Az ördög, aki vitte a fináncot, Akadémiai papírszeletek. A kortárs magyar irodalom szinte teljesen hiányzik Fülep könyvtárából, így ami kivételként mégis megvan (megmaradt?), az különösen figyelmet érdemlő. így van ez Márai Sándor: A zendülők című regényével is, amelynek első kiadását Fülep mindvégig őrizte könyvtárban, sőt - mivel ez még nem a befutott író Márai gyűjteményes Révai-sorozatából való - a szerény kivitelű kötetet gondosan be is köttette. Az eddig rendelkezésre álló dokumentumok szerint Fülep ritkán ejtett szót Márairól, mint például Tolnay Károly kérdésére, néhány háború utáni levélben.10 Az alkotói hibákkal szemben kíméletlenül kritikus Fülep így ír róla 1946. VII. 11-én kelt, Tolnay Károlyhoz címzett levelében: „...Máraival csakugyan az történt, amit kezdetben megmondtam: hazajövetelének és itthon maradásának áldozata lett, bestseller (a Zendülők remek indulása után idehaza csak hanyatlás következhetett);”11. A kortársak közül néhány Fülephez közelálló költő ajánlott kötetei említhetők; saját versek és fordítások Weöres Sándortól, Fodor Andrástól. Mindketten egyetemi tanítványból lettek Fülep haláláig kitartó tanítványokká. Weöressel még Pécsett, az egyetemen ismerkedtek meg, Fodor András pedig az Eötvös Kollégiumban, 1947-ben hallotta először Fülep előadásait. Ez utóbbi költő naplójának Fülepre vonatkozó terjedelmes két kötetében 1947-tól 1970- ig követi végig kapcsolatukat.12 Innen is, illetve a levelezésből is tudjuk, hogy Weöres az 1940-es, 50-es években rendszeresen bemutatta Fülepnek készülő, vagy frissen született műveit, s ezeken Fülep tanácsára időnként módosított is. Weöres még a háború alatt írni kezdte nagy mitológiai költeményét Kareszek címmel, amit azután Fülep tanácsára változtatott Theomachiára.1:1 A magyar irodalmi köteteket követik az állományban a világirodalom művei. Ide kerültek többek között Platón művei, latin, olasz és ógörög nyelvű kiadásban, valamint egyéb más antik filozófiai és irodalmi munkák. Ennek a résznek túlnyomó többsége olasz és német nyelvű. Az olasz nyelvűek között az irodalomtörténeti klasszikus összefoglalók mellett igényes szépirodalmi válogatás is található, túlnyomórészt XX. század eleji kiadásban. Ezek között természetesen ott vannak Dante művei: La Divina Commedia négyféle olasz kiadásban, illetve egy-egy példány magyar és német nyelven. Dante: Opere 360
