Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 4. szám - Márfai Molnár Miklós: Az imaginárius olvasó

Minori I—III. című, Firenzében 1906-1912 között kiadott gyűjteményéhez Fíi- lep számos jegyzetet csatolt különböző időpontokban. Talán nem túlzás megkockáztatni, ezek a kötetek a könyvtár azon darabjai közé tartoznak, melyeket Fülep Firenzében töltött fiatal éveitől haláláig visszatérően forgatott, hiszen rendszeresen foglalkozott Dante műveivel, vonatkozó munkáinak egy része meg is jelent, mint az 1921-es Nyugat-beli tanulmánya, vagy Jékely Zoltán Az új élet-fordításához 1943-ban megjelent bevezetése. Az angol nyelvű könyvek közül feltétlenül említést érdemel egy bibliofil kötet, Laurence Sterne:

•Tristram Shandy című regényének XIX. század végén kiadott, bibliapapírra nyomott, bőrkötésű, illusztrált példánya.

A szerzők között a könyvtár egészét tekintve is az antik vonatkozású gyűjteményben a legtöbb művel rendelkező szerző Kerényi Károly, több mint negyven kötettel és különlenyomattal. Fülep és Kerényi barátsága még az 1930-as évek közepén indult, amikor mindketten a pécsi egyetem olasz tanszékén tanítottak, és fennmaradt egészen Fülep haláláig. A könyvtárban ennek emlékét őrzi a tekintélyes méretű Kerényi-gyűjtemény magyar, német és olasz nyelvű kiadásban. 1937 és 1968 között leveleztek egymással, személyesen utoljára 1948-ban, Rómában találkoztak, amikor Fülep három hónapot töltött Itáliában. Kapcsolatuk nem szakadt meg azonnal a háború miatt, hiszen Kerényi 1943-tól Svájcban tanított, és így még néhány hónapig tudott küldeni Fülepnek frissen megjelent tanulmányaiból. A háború után pedig 1946 januárjától vettek fel újra a kapcsolatot, Kerényi levelével,14 melyben rögtön három, Fülepnek dedikált könyvéről is szót ejt. A Hermes der Seelenführer példányában ez áll: ,A hermétikus remetének az »utas«.” A Romandichtung und Mythologie - ein Briefwechsel mit Thomas Mann 1934-1945 dedikációja: „Fülep Lajosnak e levélváltás néma résztvevőjének jelenlétéért hálával K. K.” A Die Geburt der Helena 1945-ös kiadású példányában pedig ez olvasható: „Minden sor Fülep Lajosnak Kerényi Károly.”

Fülep könyvtárában az állomány záró részében találhatóak a magyar nyelvműveléssel foglalkozó könyvek, melyek a húszas évektől az ötvenes évek végéig megjelent kiadványokat foglalják magukba. Egykori tulajdonosuk láthatólag figyelmesen tanulmányozta mindet — legalábbis az aláhúzások erre utalnak de érdekességük miatt két kiadványt kell kiemelnünk. Az egyik Bárczi Géza: A pesti nyelv (Magyar Nyelvtudományi Társ. Bp. 1932.) című kötete, amely az akkori fővárosi köznyelv jellegzetes frázisait, kifejezésmódjait vette sorra. A másik különlegesség a Kálnay—Benkes szerzőpáros A tolvajnyelv szótára című kiadványa, amely Nagykanizsán jelent meg 1926-ban. Nem tudni, hogyan került Fülep könyvtárába, a háború utáni Budapesten vette, vagy még zengővárkonyi lelkészsége idején Pécsett, mindenesetre a mű szerzői — köztük az egyik nyugalmazott rendőrtiszt - a századelő Magyarországon használt tolvajnyelvének szótárát állították össze.

Fülep egész életén át legendásan szigorú volt a nyelvhasználat kérdésében, akár közeli íróbarátaival is. Tervezett akadémiai székfoglalóját 1950-ben is a magyar nyelv állapotáról kívánta megtartani. Zengővárkonyi évei alatt rendszeresen foglalkozott a nyelvromlás kérdésével, elsősorban a korabeli sajtó és környezetében szerzett tapasztalatok alapján. Az egyik, háború után kelt levelében egy népfőiskolái tervezet kapcsán ezt írja Illyés Gyulának: „A mai nemzedék már falun is a pesti újság-nyelvet beszéli, tehát azt, amely sza361