Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 4. szám - Márfai Molnár Miklós: Az imaginárius olvasó

fi&yHmét őizik a két háború között keletkezett monográfiák, különlenyomatok ajánlott példányai. A számtalan Tolnay-különlenyomat (van olyan, amelyik még 1941-ben eljutott Princetonból Fiilephez, de Tolnaynak az a Brueghel- tanulmánya, amely 1943-ban, a náci megszállás ellen is propagáló Belgium című kiadványban jelent meg franciául, már csak a háború után jutott el Fiilephez Zengővárkonyba)7 mellett a két háború között megjelent monográfiáinak egy-egy ajánlott példánya található Fiilep könyvtárában, mint a Brueghel-, Michelangelo-, Leonardo-, és Bosch-kötet, ez utóbbi 1937-es évszámmal, a szerzó' kézírásával a belső előzéklapon: ,jEn hommage á M. Louis de Fiilep”. Szintén Tolnay küldeménye az a kötet, melyet Fiilep a 20-as évek közepén kért tőle, Dvorák: Kunstgesichte als Geistesgesichte (Wien, 1924.) című műve, melyben Fülep lapszéli bejelöléseit találjuk a keresztény művészet kezdeteiről, valamint az id. Brueghel művészetéről szóló részekben.

Fülep közel hét esztendőt töltött Firenzében, az ott tartózkodásának nyomai többféle módon is föllelhetők könyvtárában. A fentebbi, személyes kapcsolatokat őrző ajánlott példányok mellett itt említhetők a Firenzével kapcsolatos kiadványok. Az egyik ilyen - valószínűleg az elsők között beszerzett - példány lehet G. Caracci: Petit Guide de Florence című, olasz kiadású, de francia nyelvű, 50 oldalas, fényképes útikalauza Firenzéről, amely évszám nélkül jelent meg, de a borító stílusa, tipográfiája, valamint az előbb említett jellemzők miatt gyanítható, hogy Fülep közvetlenül Firenzébe érkezése után vehette, Párizsból jövet, amikor már jól tudott franciául, kevésbé olaszul, és szüksége volt a városban való tájékozódást lehetővé tévő rövid útikalauzra. Későbbi vételt mutat a Firenze e dintorni című, vászonra ragasztott, dossziéba kötött térkép, mely a kiadás éve szerint 1910-ben jelent meg, kiadójaként pedig Bernardo Seeber, via Tornabuoni 20. alatti, a Palazzo Corsi épületében ma is megtalálható könyvkereskedése van föltüntetve. Hogy Fülep miért ez idő tájt, és miért nem 40 évvel későbbi, 1948-as útja során vásárolta valamelyik firenzei antikváriumban, arra vonatkozóan egy másik térkép nyújt segítséget. Címe: Nuova pianta della citta di Firenze. Evszám nélkül jelent meg ugyan, de a hozzá mellékelt telefonszámok, hirdetések jellege, valamint a teljesen kiépült, maihoz hasonló autóbusz- és trolibuszhálózat alapján (ez utóbbit az 1970-es, 80-as évek fordulóján megszüntették Firenzében) kétségtelenül a II. világháború utáni állapotot tükrözi, firenzei kiadásként Fülep ’48-as olaszországi útja során vásárolhatta, hogy eligazodjék, mi változott az alatt a negyedfél évtized alatt, mióta utoljára ott járt.

A magyar nyelvű művek között a filozófiai irodalom jóval kisebb terjedelmű, de ez már csak azért is így van, mert Fülep igyekezett a legtöbb művet eredetiben olvasni. Néhány kötet ezek közül figyelmesebb tanulmányozást mutat a lapszéli és szövegbeli aláhúzásokkal, megjegyzésekkel. Ilyen például Somogyi József: A fenomenológia történeti és kritikai vizsgálata című, a Budavári Tudományos Társaság által 1926-ban kiadott munkája, amely azonban későbbi beszerzés lehet, mert Fülep Széher utcai pecsétje van benne, és az ár ceruzával: 5.50, ami inkább forintban értendő, és antikvár példánynak tekinthető. Az előbbihez hasonló nyomokat őriz Baránszky-Jób László: Bevezetés az esztétikába (Bp. 1935.) és A modern ízlés (Egyetemi Nyomda, Bp. 1946.) című kötete is, ez utóbbinak ára alapján: 1.40 Fülep talán még megjelenése idején vehette, esetleg Budapestre, az Eötvös Kollégium tanáraként való visszakerii359