Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 2. szám - Benkő Attila: Téli esték

L (mutatja) Itt egy másik, ezt nem adom neked. M (nehezen nyel) Majdnem meg­fulladok. G (félrebeszél) Most már felkelek... Mit akarnak még...?! (L odafordul) M Ne hallgass rá! L Emlékszel, mikor hazaszaladtál egy kakassal? G (sírás hangon) Nem emlékszem! L Már kék volt az arcom. Megful­ladtam volna, ha nincs az a ka­kas. M Ne mondj ilyeneket. L És arra sem emlékszel, hogy egyszer sok pénzt találtál? G Jaj, nem emlékszem! L Abból fogadtak melléd egy zon­goratanárnőt... M Aki mérgében majdnem eltörte az ujjaimat. L De néha leültél és játszottál. Az sem zavart, ha ki-be rohangál­tunk. (dúdolni kezd) G A Für Elise... L És a pincetűz? Mikor nagy füst­ben botladoztál velem a lépcső- házban, aztán csak odakinn a havas utcán vetted észre, hogy leesett a lábamról a cipő? M Azt nem lehet elfelejteni... L De valaki visszament érte. Ar­cán egy vizes ronggyal ment fölfelé, végigsimítva minden lépcsó'fokot, amíg meg nem találta, (szünet) Arra már nem emlékszel? G (távolról, sírásán) Nem emlék­szem! Jaj, nem emlékszem! L A kiskutyádra, Sajóra sem, aki mindig megfürdött utánad egy bádogkádban? M Minek emlékezzek? Elütötte az autó. L Mert harapdálta a kerekét. (G nyöszörög) M Nem akarok emlékezni. (ol­dalra pillant) Nézd, ott a kö­penyem, de lyukas a zsebe. L Akkor igyál teát (odaadja az üveget), de legalább három kor­tyot. (M kimeredt szemmel iszik) Még... M (sóhajtva visszaadja az üveget) Hat. L Hoztam egy süteményt is (ki­veszi) a régi cukrászdából. M Nem kérek. (kurjongatnak az utcán) L Akkor odaadom a csavargóknak. M Ne szoktasd ide őket! L (az ablak felé tartva) Csak a felét legalább... M Ne adjál nekik, mert ha máskor nem adsz, megátkoznak! (G panaszának hullámzó dallama) L Igaz, de nehogy meglássák... (az egyik felét M-nek adja, a mási­kat bekapja) Nem is rossz. M Hol a kislány? L Ki tudja? Lehet, hogy bábozik. M Akkor most mit tegyek? L (megkeresi a Rongybabát) Mi is bábozhatunk... (másik kezében egy összegyűrt piros szalvéta) Nézd, itt egy Kisördög, (el akarja dugni) Bábjáték R Hiába bújsz el, az Isten mindent lát. K A templomtoronyból? R Dehogyis. Az égből. K (nyöszörögve) Az nem igazság... R Miért? K Mert én őt sohase látom! L (odasúgva) Ugye, milyen jól ját­szanak? M Igen, de mi ez? (L nadrágját nézi) Kutya? L (leteszi a bábokat) Vagy amit szétszaggat. A nadrágom. M (megérinti) Ritkul a hajad, (fel­sóhajt) Mi lesz belőled...? L Ha nagy leszek? Nagy ember. 146

Next

/
Thumbnails
Contents