Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Benkő Attila: Téli esték
L De hiszen csak egy törülköző... Várj csak, ráülök. (odamegy, leül a másik székre) Na? M Pfuj, az öledben ül. L (lehajtja a fejét) Elég volt. (mintha ledobná) Sicc! (feláll) M Aludj itt. L Nem lehet. Meg kell itatnom a lovakat, tudod. Két vödör víz... (veszi a kabátját és a táskáját) De te is igyál, mert kiszáradsz. M Most mit tegyek? L Aludjál. A kislány is azt mondta, mikor eloltottuk a tüzet. (Mihelyt kilép a szobából, sötét lesz. Távoli zene) Második látogatás (M most magasabban fekszik. Talán órák óta beszél. A másik ágyon G, a vak öregasszony alszik tátott szájjal) M Két évig villanyfényben aludtunk. „Hadd égjen a lámpa, ha a kicsinek tetszik.” De nem mi rontottuk el. A bombázások. Hároméves volt, mikor véletlenül magára zárta a nagyszoba ajtaját. Sokáig kérleltem, magyaráztam, míg sikerült kinyitnia. Jó kis lakás volt. A harmadik emeleten. Annyiszor megmásztam, hogy a világ tetejére is feljuthattam volna... (Belép L, aki pár pillanatig hallgatózott) L S lehet, hogy egyszer már az első lépcsőforduló után felkapaszkodtál a csúcsra. M Kisfiam! Hogy találtál meg? L Könnyen. Heteken, hónapokon keresztül, éveken át... (az ágy végébe teszi a táskáját és a kabátját) M Ellopták a cipőmet. L (egy széket tesz az ágy mellé) Otthon sok cipőd van. (leül) M De hogy menjek haza? Vegyél egy fekete cipőt. L Nem akarok cipőboltot nyitni, inkább egy gyümölcsboltot, (kivesz a táskájából egy zacskót) M Azt már nyitottál. L Te igen, de nem én. (felemel egy szőlőfürtöt) M Ami az enyém, az a tiéd is. L Na, mi ez? (M csak bámulja) Szőlő. Szicíliából. Télen és a harmadik emeleten a legfinomabb. (letép egy szemet, de M elutasítja) M Add a kislánynak. Mikor jön? L Még náthás egy kicsit, (bekapja a szőlőszemet) M Megvetted már neki az ajándékomat? A puhaszárú csizmács- kát? L Közösen választottuk ki. Aztán hógolyóval megdobott egy plakátot. (M szájába dug egy szőlőszemet) Azért, hogy meggyógyuljál. M Szeretni fog-e, ha meglát? L Mint régen. Ha te is úgy szereted (újabb szem) a szőlőt. M (a szemközti falra mered) Nincs meg a kép! L Hát ez is rémlátás. A puszta fehér fal, amelyről azt hiszed, hogy a szobád fala. M El fog felejteni... G (felhorkant) Egy ilyen banyát raktak ide! Nem elég, hogy vak, még horkol is. L (egy szem ide, egy szem oda) Még Schultznak, a kegyelmes úrnak sem volt ilyen jó dolga. M Scholtz. L A többi stimmel? Gazdagok vagyunk... M (ujjúval a száján) Psszt! L Van házad, kerted, birtokod... 137
