Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Szabó Endre: Magyar etüdök
azonban egy törvényszerűség, amely mindkét versszervező elvre egyaránt vonatkozik. Ez a különböző szótagféleségekkel van kapcsolatban. Az időmértékes versben ugyanis többféle szótag van jelen. S mert ez esetben nem a szó, hanem a verssor a mérték, ez különféleképpen lehet jelen. A hosszú szótagban hosszú magánhangzó van jelen: pl. jó, esetleg a rövid magánhangzó után két vagy több mássalhangzó szerepel: pl. kell. A verssor végén azonban a rövid szótag is hosszan hangzik. Az ütemhangsúlyos versben többféle szótagféleség lehet. Pl. nyílt és (mássalhangzóval, esetleg több mássalhangzóval) zárt rövid szótag: le, lel, hal, hallj!. Hosszú magánhangzós nyílt, zárt, esetleg több mássalhangzóval zárt hosszú szótag: szó, szól, szólj, szállj! Az időtartam-viszonyok alapszabálya a következő: a hosszú szótag kétszer olyan hosszan hangzik, mint a rövid. Ez a tétel azonban csak elméletben igaz. A vers időtartam- és hangnyomás-viszonyait is mérő ún. hangspektográffal végeztünk kísérleteket. Ezek azonban ezeket az elméleteket nem teljesen igazolják. Konkrét esetben ugyanis a 2:1 arány sohasem érvényesül teljes pontossággal. Ha Weöres Sándor verseit e szempontból vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a Magyar etűdök verseire inkább az ütemek azonossága, mint a szótag- féleségek 2:1 aránya érvényes. Nézzünk egy példát! 36. Tekereg a szél (l.vsz.) Tekereg a szél, u u u u — 4/1 Kanyarog a szél, u u u u — 4/1 Didereg az eper ág: u u u u u u--4/3 m it üzen a téli u u u u — 4/1 Ebben a versben a négy szótagos első ütem és az egy szótagos második ütem hangoztatott időtartama szinte teljesen azonos. De ugyanez a helyzet a harmadik sorban, ahol a négy szótagos első ütem és a három szótagos második ütem kiejtési időtartam majdnem azonos. Az első sor esetében ez azt jelenti, hogy a négy rövid szótag elmondási-kiejtési időtartama azonos az egy hosszú szótag kiejtési időtartamával. Ez a helyzet a ciklus verseinek többségére érvényes. Arról van tehát szó, hogy ezekben a költeményekben nem a 2:1 arány érvényesül az időtartamviszonyok tekintetében, hanem egyes szótagok megnyúlnak, így adják ki azt az arányt, amelyről a költő is szólt a Mese (Fabula) című verssel kapcsolatban, mikor az ősi hetes különböző megjelenési formáiról beszélt.14 Egy magyar nótára írt kétféle Weöres-vers A Weöres Sándorral foglalkozó különböző szakkönyvek mind megállapítják, hogy a költőnek a Rongyszőnyeg 99. számon szereplő Galagonya-ének (más kötetekben A galagonya vagy Őszi éjjel...) című versét a költő Erdélyi Mihály a 30-as években népszerű magyar nóta- ill. operett szerző Országúton hosz- szú a jegenyesor... kezdetű magyar nótájának ritmusára ill. dallamára írta. Ugyanerre a nótára írta e ciklus 39-es számú versét az Árok mellett... kezdetű 361
