Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Szabó Endre: Magyar etüdök

szótag kivételével mind proceleuzmatikusok, tehát összetett verslábak. Ha a verslábak imitativ funkcióját vesszük figyelembe, ezek az aprózó, gyorsa­ságot idézó' verslábak a gyorsan robogó kicsi kocsik és a jégen sikló fakutyák gyors mozgását imitálják, fejezik ki (egyes kötetekben Robogó szekerek a cí­me). Egyébként Weöres Sándor írja, hogy tapasztalatai szerint .gyorsaságot, frissességet ad a négy-rövid, a proceleuzmatikus”.13 A költészet-kritika ál­talában nem nagyon figyel a hangsúlymértékes ütemek és az időmértékes verslábak imitativ funkciójára. Pedig ezek a tényezők nagyon fontosak, össze­függenek a költemények tartalmi kérdéseivel. Ez az ún. imitativ funkció természetesen nemcsak a verslábakra, hanem a versritmus egészére is ér­vényes. Ugyancsak tiszta szimultán ritmusú a következő költemény. 44. Télen-nyáron fuvaroz a Márton Télen-nyáron fuvaroz a Márton, erdőn-völgyön vonatoz a Pál, Jankó buzgón szegecsel a gyárban, jó csizmákat Feri kalapál. — u u u u — u 4/4/2 — u u u u — 4/4/1 — u u u u — u 4/4/2 — u u u u — 4/4/1 Az előzőekhez hasonlóan egységes ritmikai rendszert — bár az előzőknél kissé bonyolultabbat — vonultat fel a 44-es számú. A Télen-nyáron fuvaroz a Márton... kezdősorú versben, különösen az első szakaszban erőteljes az összetett verslábak imitativ szerepe. A hosszú szótagokból álló kólonok a körülményeket, a rövidekből állók a munka végzését idézik. S mindez a ma­gyaros ütemezés és az időmérték sajátos összefüggésrendszerében valósul meg. A négysoros szakaszon belül a háromütemű tizes, ill. a kétütemű kilences sorok úgy váltják egymást, hogy közben az időmérték rendszeres­sége úgyszólván teljesen épen marad. A dispondeusok után proceleuzma­tikusok következnek, a harmadik ütemben ismét spondeus áll (ill. a páros sorokban kétüteműre szűkült sor végén csonka spondeus). így a hosszú szótagok mintegy közrefogják a rövideket. A lábhatárok és ütemhatárok egy­beesnek, csak a páros sorokban csökken kétüteműre a sor (vagy a harmadik ütem csak egy szótagú?). A versszak aszimmetriájával együtt szép rendszert ad. A verslábakkal is kiemelt gyors munkavégzést a gyors proceleuzma­tikusok imitálják, így tartalom és forma szép összhangja valósul meg a vers­ben. Az ütemhangsúlyos és tiszta szimultán versek időtartamviszonyainak néhány kérdése Erről a kérdésről bevezetésül csak annyit kívánunk elmondani, hogy Weöres az időtartam-viszonyok kérdésében csodálatos dolgokat produkál. Közismert, hogy a magyar beszéd - akár az ősi magyar népdal - ereszkedő lejtésű. Ez vonatkozik a magyar versre is, természetesen elsősorban az ütemhangsúlyos (magyaros) versre. Weöres versei azonban általában jellegzetesen szimultán verselésűek. A verslábaknak viszont részben más törvényszerűségei vannak. Ezért említettük a Békák című verssel kapcsolatos különböző előadásokat. Van 360

Next

/
Thumbnails
Contents