Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Szabó Endre: Magyar etüdök
A Weöres szakirodalom, többek között Bata Imre, Kenyeres Zoltán, Roncsol László, Tamás Attila könyvei ill. tanulmányai és Szepes Erika Hódolat Weöres Sándornak című verstani munkája, sőt a költőnek a vers keletkezéséről írt doktori disszertációja sok kérdést tisztáz.8 Azért ezeket a műveket emeltük ki, mert a továbbiakban általában e tanulmányokra, ill. ezek egyes részleteire hivatkozunk. A játékvers, amely gyermekvers és/vagy ritmustanulmány Az etűd műfaji meghatározás a különféle szótárakban vázlatot, tanulmányt jelent, esetleg természet után készült képzőművészeti tanulmányt, vázlatot. Weöres etűdjei ilyenformán közel vannak a zenei etűdökhöz (a technikai készség fejlesztésére vagy a művészi készség csillogtatására alkalmas zenemű), de a képzőművészeti fogalomhoz is, mert az meg természet után készült tanulmányt, vázlatot jelent.9 Ezek az etűdök a természet, az ember, a társadalom életének vázlatai. Weöres „verseinek csillagözöne csak felszínes betekintésre mutatkozik kaotikusnak. Valójában szigorú belső törvényeknek engedelmeskedő naprendszer”.10 Ezeket írja Kenyeres Zoltán (egyébként a 20. etűd címzettje) az ún. játékversek bevezetőjében. A játékvers ismert fontosabb fajtái: a gyermekdal, a kiszámoló, a csúfolódó, a népies rigmus, a nonszensz, a groteszk és ezek sokféle kombinációja. Zenei, ritmikai szempontból ezek egyik fajtájára az ún. belső zenei kör jellemző. Ennek lényege, hogy a szavak túlhangsúlyozott, túlritmizált változata jelenik meg a versben. A belső zenei kör nem más, mint a versalapító dallam ellentétes irányú munkája. Ilyen pl. a Galagonya-ének, amelyben a vers karakterét az ún. versalapító dallam erőteljes ritmusa határozza meg. Az ún. külső zenei kör esetében a költőt egy ritmus, egy rím vagy egy prozódiai rendben jelen lévő szócsoport késztette a vers kidolgozására. Mert a külső zenei kör mintegy megindítja a képalkotás folyamatát.11 Weöres gyermekversei olyan játékversek, amelyek egyúttal ritmustanulmányok is. Nevezhetjük szerepjátszás-verseknek is, hiszen a gyermekek természetes gondolatvilágába mindenképpen beletartoznak a képzelet játékai. Ilyen értelemben a Rongyszőnyeg műfaj meghatározásai - dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek - úgyszólván a Magyar etűdökre is érvényesek. Ezekben azonban a dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok vannak inkább jelen, az egyebek — epigrammák, töredékek — csak jelentéktelen számban fordulnak elő. A Magyar etűdök néhány jellemző ritmuskompozíciója Egynemű ütemhangsúlyos sorokból álló versek A 114 kis versből álló ciklusban mindössze 22 olyan költemény szerepel, amelynek ütemhangsúlyos verselése minden sorban azonos ritmusú, pl. hetes vagy nyolcas, esetleg egy különleges verselésű de azonos sor ill. versszak. Ilyen szempontból érdekes az Öreganyó című (egyébként a megszámozott versek 356
