Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Tüskés Tibor: Weöres Sándor és Martyn Ferenc

másikban a hatások és tanulások, fortyog a tűzön a kondér és benne szét nem választhatón vegyül és alakul Albi és Hosszúhetény.

Takáts Gyula hatvanadik születésnapja ismét összekapcsolja a régi társakat, Martynt, Takátsot és Weörest. Amikor a Jelenkor 1971 februárjában Takáts Gyulát köszönti, műnyomó papíron Martyn Forrás című - Takáts Gyulának ajánlott - rajzát közli, és a lap hátoldalán Weöres Sándor Takáts Gyulának című tréfás rögtönzését olvashatjuk.

A közös munka, ami a Psychében nem valósult meg, létrejött a Baranyai képek című albumban. De míg ott Weöres verseit kellett volna a festőnek illusztrálni, ezúttal előbb születtek meg a rajzok, és ezekhez kellett a költőnek tehetségét párosítania, a képeket versekkel ,illusztrálnia”. Baranya megye mecénás hajlandóságú vezetői elhatározták, hogy a szokványos idegenforgalmi kiadványoktól eltérő, művészi értékű kiadvánnyal ébresztik föl a táj iránti érdeklődést, és keltik a megye jó hírnevét. A megye természeti szépségét és nevezetességeit, műemlékeit és ipari létesítményeit bemutató rajzsorozatot Martyn 1976-77-ben készítette el. Ezekhez a rajzokhoz várták a költőtől a kísérő verseket. Weöres nem kért határidőt, a rajzokat maga elé vette, csak azt kérte, hogy valaki forgassa előtte a lapokat, és egy ültő helyében a harminckét rajzhoz megírta a harminckét rövid, epigramma tömörségű kis verset. Weöres ekkor már belső indításra is jobbára csupán rövid verseket, rögtönzéseket, versminiatűröket vetett papírra. A versek között vannak szellemesek, találóak, tömörek, és vannak ihlet nélküli, gyors kézzel papírra vetett rögtönzések. (A szép kiállítású album a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának a gondozásában 1979-ben jelent meg.) A baranyai tájak közül Zen- gővárkony neve erőteljesebben megszólította a költőt: pécsi egyetemista korában itt látogatta meg a falu református lelkészét, a tudós művészetfilozófust és egyetemi tanárt. Ezt írta a református templomot és a paplakot ábrázoló rajz alá:

A gesztenyés madárzajos, a papiak árnyas, zárkózott.

Nagy munkáján itt dolgozott az öreg bölcs Fülep Lajos.

Amiről a pesti művészek, Weöres, Martyn és Takács Jenő a negyvenes évek elején álmodozott, a csillagok szerencsés együttállásakor, csaknem negyven évvel később megvalósult. A holdbéli csónakost már évekkel korábban a budapesti és győri színház bemutatta, de most a Pécsi Nemzeti Színházban került sor a mesejáték olyan előadására, ahol a díszleteket és a jelmezeket Martyn Ferenc tervezte, és zeneszerzőként Takács Jenő közreműködött. A festő 1978. szeptember 29-én Pécsről a következőket írta Tatán élő feleségének: „Felkértek, három nap alatt elkészítettem Weöres »Holdbéli csónakos« húsz kosztümtervét és a (jól mozgatható) színpadtervet. Márciusban lesz a bemutató. A rajzokat üveg alatt, keretben adom át felhasználás céljából, amikor visszakapom, tiéd lesz, hogy gyűjteményedbe illesszed. Egyebekben 338