Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Tüskés Tibor: Weöres Sándor és Martyn Ferenc
benne formálódó verses regényhez, a Psychéhez kísérő' rajzokat készítsen. A Berzsenyi-rajzok is lapról-lapra, megszakításokkal születtek, a versek is Weöres műhelyében fokozatosan bővültek, lassan álltak össze verses regény- nyé. A Merülő Saturnusban még csupán tíz önálló költeményt, „egy hajdani költőnő verseit” valamint Weöres prózai jegyzetét találjuk, ami majd Weöres nagy művének, a Psychének lesz a része. A Takáts Gyulának írt Martyn-le- velekben többször szó esik a Weöressel közösen tervezett munkáról és a Magvető Kiadó által is támogatott gondolatról. Először csak „egy vers-rajz együttesről” történik említés, később Martyn arról ad hírt: Budapestre utazik, hogy a költővel találkozzék s egyeztessék elgondolásukat: „talán tudsz arról, hogy van valami közös tervünk W. Sanyival, de hogy lesz-e abból való, most még nem tudom.” A következő levélben arról számol be Martyn, hogy „Budapesten találkoztam, jártam W. Sanyiéknál és átvettem a Psyché-kézirat másolatát. Arról van szó - de azt gondolom, tudod -, hogy szeretné a kiadó és persze elsősorban Sanyi, hogy rajzokat készítenék a költemény-sorozathoz.” 1971 márciusában még mindig a Psyché-ügyról ír Takáts Gyulának: „Sanyi azóta megküldte az »utószót« és jelezte a Magvető látogatását...” Amikor azonban a Psyché a Magvető kiadásában 1972-ben megjelenik, a kötetben nem Martyn rajzait találjuk, a szöveget Gyulai Líviusz nem túl igényes, pöttyözött, stilizált, kissé ironikus hangulatú rajzai kísérik. Mi lehetett az oka, hogy Martyn végül is kihátrált a közös tervből? Ha a festő irodalmi kísérőrajzaira és illusztrációira gondolunk, nyilvánvaló, hogy a Psyché-wersek erotikus világa távol állt Martyn felfogásától. Gondoljunk a festő meghökkent kérdésére, amikor az Antik ekloga a kezébe került. Martyn különféle rajzsorozataiban az úgynevezett szerelmi jeleneteket (például Berzsenyi feleségével) illetve nőalakjait (például Dulcineát) mindig roppant tartózkodóan és poétikusan ábrázolta. A „vers-rajz együttes” a Psyché ben nem valósult meg, de ez nem kisebbítette Weöres tiszteletét a festő iránt. 1970-ben, a könyvhéten — Pécs, 1970. június 1. keltezéssel - Martyn Ferencnek címmel kétrészes költeményt ír, melyet a Jelenkor 1970. 7-8. száma kézírásában közöl. A vers rögtönzött mivoltában is pontos helyzetrajzot ad kettejük kapcsolatáról, és megérezteti: mit köszönhet Weöres a festőnek. Az első részben olvassuk: A rajz és festés ezernyi új és ősi formáit tőled láttam először. Életre vagy halálra váltan, hiszen ugyanegy a kettő és éppen termékenységében meddő. Az ellentétek fölsorolását (új és ősi, élet vagy halál, termékeny és meddő) a csillag után tovább folytatja a költő. Az ír származására büszke festőt a második rész is a tézis-antitézis feszültségében és egységében jeleníti meg: Kolozsvár és Írország, Pécs és Párizs, melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Egyikben az ősök, 337
