Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Cs. Varga István: "Beszédes képek"

versben. Tudjuk, 1945 után Babits több versét is kihagyták a különböző kiad­ványokból, vagy mint például a Hazám című versét - más költeményeihez hasonlóan - sokáig megcsonkítva közölték, teljes terjedelmében csak 1989-ben tette közzé a Magyarok című folyóirat: „Csak a föld túloldaláról / láttatja egy könyvlap / e pannon hegyoldalon / a fogyatkozó nappal Jeremiást.” Büki Attila első erdélyi útjának keserű emlékeit örökíti meg a Sírös­vényein Házsongárdnak és az Üzenet című versben. Bennük az elődök, az ősök üzennek, és a köröndi bögrét és szilvát áruló asszony, aki „időnként még ál­modik de rettegés markolja: / a tilos szó a tilos fény a tilos jog és vér / Meg­érkezett az üzenet...” Magyar sorsokat, József Attiláét, az alföldi festőkét, például a Párizst járt és hazatért Tornyai Jánosét idézi a Széttépett Biblia­lapok című vers. A költő és festő Büki Attila saját sorsának analógiáját látja a jeles elődökben. Időközben Budapesten a Ferencváros lakója lett, és ekkor úgy érezte, hogy korábban „istentelen tájhazákba ásta be magát”. Sokáig nem gondolt arra, hogy egyszer valóság lesz: ^József Attila kísér / át a Szénatérre / majd versként lélegzik bennem / sorsa történelme.” A napjainkban is többek által álságos nosztalgiával emlegetett, megkövesedett „puha diktatúra” elleni lázadás verse a Ha nincs lépés lépésre, amely a címben kiemelt létfeltételre hivatkozik: „mit ér a világ... nem lehetek tövis és rózsa / csupán délibábja koporsómnak”. Amikor 1989-ben festészetét bemutató kiállításra és előadásra Párizsba utazott, egy bilingvis kiadású, tükörszerkesztésű, magyar és francia nyelvű versválogatás jelent meg tőle. A karcsú, elegáns kivitelű kis verskötete címe: Havas utak szárnyain (1987). A következő évben pedig Valkai Zsuzsával közösen úttörő jelentőségű könyvet publikált Üzenetek a Sárga házból (1988) címen az első magyar pszichiátriai múzeum képzőművészeti anyagáról. Töb­bek között Nemes Lampért és Gulácsy Lajos sorsának, művészetének össze­függéseiről értekezik rendkívül nyitottan és elmélyültem (A könyv ösztönző hatása is hozzájárult ahhoz, hogy újra létrejött Budapesten a korábban meg­szüntetett pszichiátriai múzeum az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben.) Büki Attila több versében a társadalom veszteseinek, az értelmiség gondjai­nak, a kiúttalanság érzésének, a szaporodó bűnözés és alkoholizmus gondjai­nak, az akkor még tabunak számító drogfogyasztás problémáinak is hangot adott. Gyógyító célzatú gyűjteményes kötetet szerkesztett: Szép szó vagy iro­dalom az alkoholmentes klubokban (1984). A hetvenes évek derekától ír újságcikkeket, publicisztikát, interjút és ri­portot egyaránt. 1984-től újságírásból él. Az újságírás alapismereteit, ál­talános követelményrendszerét fogja át A gondolattól a megvalósulásig (1992) című Hírlapírók kézikönyve, amelyet társszerzővel együtt készített. Költőként és íróként az „önmagukhoz igazodók” jogaiért perel, az értelmes magány har­cát vívja. Az ő egysorosa: „haza megyek a hazáért”, utcája pedig a ,Magánfa­sor”. Megismerte a kétlakiság inga vonatát, az otthonteremtés gondjait a győri „városszéli árvaságban” és a fővárosban is. Mire hazaérünk (1990) Költői fejlődésének újabb fokozatát mutatja a Szépirodalmi Kiadónál meg­jelent Mire hazaérünk (1990) című verskötet. Az öt ciklus nyitánya, a Virág­magasban a költő éltető forrásairól, a szülőföld szellemi-lelki gyökereiről vall 328

Next

/
Thumbnails
Contents