Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Cs. Varga István: "Beszédes képek"
versben. Tudjuk, 1945 után Babits több versét is kihagyták a különböző kiadványokból, vagy mint például a Hazám című versét - más költeményeihez hasonlóan - sokáig megcsonkítva közölték, teljes terjedelmében csak 1989-ben tette közzé a Magyarok című folyóirat: „Csak a föld túloldaláról / láttatja egy könyvlap / e pannon hegyoldalon / a fogyatkozó nappal Jeremiást.” Büki Attila első erdélyi útjának keserű emlékeit örökíti meg a Sírösvényein Házsongárdnak és az Üzenet című versben. Bennük az elődök, az ősök üzennek, és a köröndi bögrét és szilvát áruló asszony, aki „időnként még álmodik de rettegés markolja: / a tilos szó a tilos fény a tilos jog és vér / Megérkezett az üzenet...” Magyar sorsokat, József Attiláét, az alföldi festőkét, például a Párizst járt és hazatért Tornyai Jánosét idézi a Széttépett Biblialapok című vers. A költő és festő Büki Attila saját sorsának analógiáját látja a jeles elődökben. Időközben Budapesten a Ferencváros lakója lett, és ekkor úgy érezte, hogy korábban „istentelen tájhazákba ásta be magát”. Sokáig nem gondolt arra, hogy egyszer valóság lesz: ^József Attila kísér / át a Szénatérre / majd versként lélegzik bennem / sorsa történelme.” A napjainkban is többek által álságos nosztalgiával emlegetett, megkövesedett „puha diktatúra” elleni lázadás verse a Ha nincs lépés lépésre, amely a címben kiemelt létfeltételre hivatkozik: „mit ér a világ... nem lehetek tövis és rózsa / csupán délibábja koporsómnak”. Amikor 1989-ben festészetét bemutató kiállításra és előadásra Párizsba utazott, egy bilingvis kiadású, tükörszerkesztésű, magyar és francia nyelvű versválogatás jelent meg tőle. A karcsú, elegáns kivitelű kis verskötete címe: Havas utak szárnyain (1987). A következő évben pedig Valkai Zsuzsával közösen úttörő jelentőségű könyvet publikált Üzenetek a Sárga házból (1988) címen az első magyar pszichiátriai múzeum képzőművészeti anyagáról. Többek között Nemes Lampért és Gulácsy Lajos sorsának, művészetének összefüggéseiről értekezik rendkívül nyitottan és elmélyültem (A könyv ösztönző hatása is hozzájárult ahhoz, hogy újra létrejött Budapesten a korábban megszüntetett pszichiátriai múzeum az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben.) Büki Attila több versében a társadalom veszteseinek, az értelmiség gondjainak, a kiúttalanság érzésének, a szaporodó bűnözés és alkoholizmus gondjainak, az akkor még tabunak számító drogfogyasztás problémáinak is hangot adott. Gyógyító célzatú gyűjteményes kötetet szerkesztett: Szép szó vagy irodalom az alkoholmentes klubokban (1984). A hetvenes évek derekától ír újságcikkeket, publicisztikát, interjút és riportot egyaránt. 1984-től újságírásból él. Az újságírás alapismereteit, általános követelményrendszerét fogja át A gondolattól a megvalósulásig (1992) című Hírlapírók kézikönyve, amelyet társszerzővel együtt készített. Költőként és íróként az „önmagukhoz igazodók” jogaiért perel, az értelmes magány harcát vívja. Az ő egysorosa: „haza megyek a hazáért”, utcája pedig a ,Magánfasor”. Megismerte a kétlakiság inga vonatát, az otthonteremtés gondjait a győri „városszéli árvaságban” és a fővárosban is. Mire hazaérünk (1990) Költői fejlődésének újabb fokozatát mutatja a Szépirodalmi Kiadónál megjelent Mire hazaérünk (1990) című verskötet. Az öt ciklus nyitánya, a Virágmagasban a költő éltető forrásairól, a szülőföld szellemi-lelki gyökereiről vall 328
