Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Cs. Varga István: "Beszédes képek"
pengeéle” stb.). Ugyanakkor tanulságos, hogy egyszerűbben, természetesebben, a mindennapi beszédhez igazítja versbeszédét, az olvasó könnyebben érti meg a gondolati sugallatot. A didaktikus költők ezért is alkalmazzák szívesebben az egyszerű megoldásokat. A 60-as 70-es években a költői képek burjánoztatásának azonban olyan célja is volt, hogy egyfajta távolságtartás jöjjön létre a mű és a befogadó között, hogy a képzettársítások tág teret kapjanak. Fontos volt, hogy az egymástól nagyon is távol álló dolgok a képzettársítások által mégis összekapcsolhatók legyenek. A képekben szereplő tárgyak, emberek által is érzékeltetni, sőt megjeleníteni lehetett a mögöttes tartalmakat. Például egy vásott, lyukas cipő versbe emelésével akár társadalmi, filozófiai stb. tartalmakat is lehetett közvetíteni az értő olvasónak. Természetesen mindez feltételezi, hogy az olvasó kellő képzelőerővel rendelkezik, képes a képi mezőkből megérteni az alkotó szándékát. Valahogy úgy történt mindez, mint az avantgárdban, vagy az absztrakt festészetben, hogy ez a módszer elvezetett végül a költészetben is a belső képek láttatásához. Zentai László állapítja meg, hogy Büki Attila költészetében sokáig domináns a magyaros verselés, majd a nyolcvanas évek közepétől a tonális vershagyományt változatosabbá teszi kísérletezése a világlírából ismert, szagga- tottabb, tördeltebb atonális hangzással. Büki lírájára jellemző a kevésszavú- ság, a képi és gondolati összefogottság, a kiélezett konfliktusok versbe emelése. Fontos nemzeti és európai tradíciókat egyaránt vállal. Jellegadó dunántúli, mégpedig nyugat-dunántúli hagyományokat őriz és folytat. Nála azonban táj, természet és ember hármasságában elfér, és egyre inkább kiteljesedő esztétikai igénnyel fogalmazódik meg jelenkorunk számos gondja mellett a reményhit, a súlyos kétségek ellen feszülő bizalom és a humánumot óvó szeretet is. Szélfútta szavak (1986) Büki Attila népművelőként élő irodalmat népszerűsítő, eredményes tevékenységet is folytatott. A győri városszéli magányból 1984-ben családjával együtt a fővárosba költözött. Útipoggyásza egyéni és közösségi gondoktól súlyos, de a nehéz útravaló nem bátortalanítja el, inkább elszántságát fokozza. 1986-ban jelentette meg az Antikva Könyvkiadó a költő Szélfútta szavak című verskötetét. A sokoldalú alkotó, a tehetséges költő ebben találta meg igazi hangját, költői fejlődésének valódi lehetőségeit. Régi szokást követve, Büki Attila családja a Bibliában jegyezte fel a családtagok születésének és elhalálozásának évszámait, pontos dátumait. Munkaszerető földműves és iparos, derék katona és pap elődökről tanúskodnak ezek a Biblia-lapok, amelyeken a magyarság 1848-as, első és második világ- háborús, valamint 1956-os sorsvonala is kirajzolódik: „a Biblia hátlapján / őseim négyjegyű számok / márciusi-madár-zöldek / október-fehérek / s befagyottak / mint a csillagos vályúk.” A Kalligrafikák a gyermekkorból hétstrófás verskompozíciójában, miniatűr versdráma jeleníti meg 1956 és 1957 telének emlékeit: a letiport forradalmat követően a dermesztő hidegben „a csillagos istállók szalmakazlai közé / behúzódnak a farkasok”, újra feltűntek a „bacilusos madarak”, vagyis visszatérnek a forradalom napjaiban a közéleti posztjukról eliszkolt, bosszúálló 326
