Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 3. szám - Bíró Zsófia: "Félre vers, tsalád, ima"

Óriás műhely, veritékhen ázó Szomjas örök tűz.

Vad czigány vérem hamarább megérlelt,

Mint a sok jámbort, s hamarább lehervaszt,

Nincs segítség itt; ha talám akadna,

Úgy sem akarnám.”

(Tükör előtt)

A házastársak kölcsönös megértésen alapuló kapcsolatát csak elmélyítette a két gyermek, Max (1817) és Marie (1821) születése. A sors iróniája, hogy bár apjuk mindkettejüket császárhű osztráknak nevelte, Max Klapka oldalán harcolta végig a szabadságharcot, Mária pedig ugyancsak ezen az oldalon tevékenykedett ápolódként. Psyché 1924-ig bírta a biedermeier jólétet, ekkortól azonban egyre több időt töltött Pesten Széchenyi és a régi ismerős, Wesselényi társaságában, a reformmozgalmak aktív részeseként. Otthon, Kra- mówban sem volt nyugodása: akár csak féijének, neki is szinte egész napját kitöltötte a jobbágyok, jószágok ügyes-bajos dolgaival való foglalatosság. Vesztét is ez okozta — éppen egyik lovuk fülét kezelte, mikor a kocsi elé fogott mindkét állat megbokrosodott és átgázolt orvoslójukon. Hogy valóban baleset történt-e vagy a hatvan éves, betegesen féltékeny félj vágott-e a lovak közé, az már soha nem derül ki.

S hogy milyennek látták őt a kortársak, és egyáltalán hogyan öltött testet ez a bárónő-cigánylány-poéta, azt tanúsítsa Achátz Márton, Zedlitz Mária egyik jóbarátjának visszaemlékezése: „Emlegetik, mily kiváló tornász, lovar, vívó, úszó vala. Kis gyönge szénczinegének látszott, de feketepárducz rugalmassága s ereje volt. Emlegetik sokféle kézfogását. Volt olyan kézfogása, mintha bársoly kis czicza helyezkednék el. Tudott nedvesen tüzelő, gödörszerű tenyeret férfi-kézbe simítni, szerelem-igérőt. Tudott baráti kezet szorítni: ne félj, veled vagyok. S néha e lágy, finom marok, ha büntetni kívánt, mint aczél kapocs zárult, hogy a csontok ropogtak.

Ha volna fehér liliom csokrom, nem az ő sírjára vinném. Helyezzünk gondolatban emlékjelére egy szál égő piros rózsát, ennyi megilleti.”*

* Weöres Sándor: Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Budapest, Magvető Zsebkönyvtár, 1977. - Psyché alakja teljességgel Weöres Sándor leleménye, jelen dolgozat tehát kizárólag fikcióra épült.

264