Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - "VALAMIT VISZ A VÍZ" - Török Gábor: Kép-özön-víz
Ridley Scott Szárnyas fejvadász és David Fincher Hetedik című munkáját tartom. Persze a posztmodern korszak filmtermésében is találkozhatunk a „későújkori barbárság” metaforáival szembeállítható, pozitív példázatokkal. Ilyen Milkó Macsevszki Eső előtt című rendezése. A macedón alkotó vásznán az eső nem a büntető isten csapása, hanem az égiek ajándéka, a szikkadt földre és a sokat szenvedő emberre áradó kegyelem jelképe. A III. évezred küszöbén főleg a skandináv alkotók mentették meg az európai filmművészet becsületét. A dán Bille August 1996-ban a Jeruzsálemben több dolgot ütköztet: misztikumot és realista-naturalista látásmódot, a protestáns etika és az újvilág szektariánus értékrendjét, Skandináviát és Jeruzsálemet, hűvös Északot és forró Dél-t. Az egyik oldal környezetfestésében a hó, a jég és a gyors sodrású hegyi csermely a meghatározó elem. A víz megjelenítése is kétféle értelmezést tesz lehetővé. A dombok között kanyargó patak a völgykatlanba érve, emberre is veszélyes folyammá szélesedik. De a folyó menti buja rétek, erdők és a termőföld az ott lakók megélhetésének csaknem egyedüli forrása. A másik élettér - a Szentföldet körülölelő kő- és homok- sivatag - közel sem ennyire változatos. Jeruzsálem falai tövében egy korsó ivóvíz is különleges érték, mert életet menthet. A két pólust a messzeség és a tengerek választják el egymástól. Az eredeti környezetükből kiszakított, identitásukban megrendült északi emberek testben és lélekben egyaránt ingadoznak a két világ között. Lars von Trier is 1996-ban, és szintén kettős minőségben szerepeltet vizet a szélsőséges szenvedélyt, bűnt, hitet, hűséget, áldozatvállalást középpontba állító Hullámtörés című filmjében. Az óceán a férfi főhős „munkáltatója” és későbbi tragédiájának közvetett okozója, merthogy Jan egy úszódarun szolgálatot teljesítő olajfúró munkás. Bátor ember, amit azzal is bizonyít, hogy idegen létére egy erősen presbiteriánus közegből választ magának feleséget. A rövid mézeshetek után a férfi visszatér a munkahelyére. Ót a tenger, hitvesét, Bess-t a szülőfaluja tartja fogva. Jan súlyos balesete - nyaktól lefelé megbénul - után a fiatalasszony önként bejálja a poklok bugyrait. Végül Krisztushoz méltó módon vállalja az önfeláldozást. Bess teste a tenger mélyére, lelke égi harangok zúgása közepette a mennybe száll. A dán rendező II. évezred végi üzenete merész antitézis. A Hullámtörés finoman sejtelmes sugallata ugyanis az, hogyha kell, akkor szeretteinkért nem csupán az erényes utat, hanem a bűnt, a pokoljárást is muszáj vállalnunk. Epilógusféle A korosodó Fellini 1983-ban kirukkolt egy igen bonyolult rétegződésű, sokszólamú filmmel. Az És a hajó megy - merthogy erről a fantasztikus filmmeséről van szó - egyik utasától, az Órlando névre hallgató újságírótól tudjuk meg, hogy a tengeri hajókázás célja nem kéjutazás, nem is földkörüli kalandozás, hanem egy temetés. A halálhajó minden idők legnagyobb énekesnőjének, Edme Tetuának a végakaratát teljesíti. Az úti cél Erimo szigete, a művésznő szülőföldje, amelynek partjainál az énekesnő hamvait annak rendje és módja szerint beleszólják az óceán vizébe. Az utasok kivétel nélkül a nagy 190
