Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Anthony De Mello: Vetőmagok
El nem engedem ezt az igazságot, még ha minden bizonyíték ellene szól is: az életem ajándék, világraszóló áldás. Vajon Jézus Krisztus hisz-e benned? Soha nem leszel ugyanaz, ha egyszer megálltad az egyedüllét próbáját. Ha azonnal lelki békére vágysz, képzeletben térj vissza a földre mostantól ezer év múlva, és derítsd ki, mi marad belőled. Ahol Jézus megjelenik, óhatatlanul viszályok támadnak. Ha egyetlen percre elfogadod mindazt, ami van, ez többet ér, mint ezer évnyi hitbuzgóság. Nemigen tudom, mit hoz a jövő, de láttam a szépségét és az értelmét. A csöndben újra egésszé válsz. Mit szeretnél utoljára látni, mielőtt lehunyod a szemed halálod óráján? Nem az lennék, aki vagyok, ha sohasem láthattam volna a napkeltét, a holdat, virágok nyílását, az emberek arcát. Szavai sarkalatos részei a kenyér evésének. Vesd ki elmédből a gondolatot, hova is hív, mikor megszólít: „Gyere!” Tudsz mondani olyan élményt, mely önmagában is igazolná életed? • A kétely a hit barátja. A hit ellensége a félelem. A természet oly törékeny, bizonytalan, halállal fenyegetett - és milyen eleven! A test a kereszten: nem vereséget, hanem győzelmet példáz. Irigységet kelt, nem szánakozást. Figyeld, amint egy esemény mindenestül kibontakozik, és láthatod az üdvösség történetét. Töprengj el egyetlen esőcsepp hatásain, és megérted, a te életed miként hat az emberiség történetére. Csak akkor élsz, ha találsz egy kincset, amelyért örömest meghalnál. A boldogság nem holnap lesz. A boldogság most van. 1051
