Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Solt Kornél: Fordítási hiba és az olvasó védelme
SOLT KORNÉL | Fordítási hiba és az olvasó védelme Akik nagy ajándéknak tekintjük, hogy életünk folyamán sok szép regénnyel ismerkedhettünk meg, persze azt is nagyon jól tudjuk, hogy amit olvastunk, annak jelentős része külföldi szerzőnek „csak” a magyar fordítása, azonban — szerencsénkre - általában kitűnő hazai fordítása. Érdekes a regényolvasó oly jellegzetes lelki attitűdje. Nemcsak az egészséges kíváncsiság fűti, hanem él benne a feltétlen hit és bizalom a szerzőben is - meg ha van, a fordítóban is. Fordítást olvasva meggyőződése, hogy ugyanazt olvassa magyarul, mint amit olvasna a szerző eredeti művében, ha ismerné a szerző által használt idegen nyelvet. Fordításaink általában kiválóak. Ezért általában az olvasó nem csalódik említett várakozásában. Mégis (jól tudjuk) a fordításokban gyakran vannak hibák: a fordító kihagy (kifelejt) vagy félrefordít (elferdít) valamit az eredetiből. Ezt az olvasó olykor észreveszi, de gyakrabban nem, ami érthető, hiszen nem is föladata a két szövegrész összehasonlítása egymással. így a .bizalom” marad az egyetlen indokolt és elfogadható lelki magatartása. Egyébként itt viszonylag apró fordítási hibákra gondolok, a mű kicsiny, rövidke részleteire, távol sem a mű (a fordítás) egészére. Hadd említsek néhány példát ilyen .hibára”, melynek kapcsán még az is vitatható, vajon hiba-e az egyáltalán. A döntés szinte „ízlés dolga”, szubjektív megítéléstől függ. Ugyan ki tudná megvonni azt a határt, ahol a fordítói szabadság fordítói hibába megy át? Talán a leggyakoribb fordítói hiba a kihagyás (kifelejtés). Lehet, hogy a fordításból (amely egyébként kitűnő) csak egyetlen szó hiányzik, mégpedig ez a szó: ,Árnyék” (az eredetiben: shadow”). - Hemingway egyik izgalmas, feszes novellája az A Clean, Well-Lighted Place.1 Róna Ilona kiváló fordításában: Tiszta, világos kávéház.2 Ennek első mondata az eredeti nyelven a következő: Jt was late and every one had left the café except an old man who sat in the shadow the leaves of the tree made against the electric light.” (150) Nyersfordításban így adnám vissza ezt a szöveget: ,J£éső volt, és mindenki elment már a kávéházból, kivéve egy öregembert, aki ott ült az árnyékban, melyet a fa levelei vetettek a villanyfénnyel szemben.” Ám Róna Ilona fordításából hiányzik az „árnyék” szó. Nála így alakul ez a mondat: 1032
