Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája

Álmodom s azt hiszem emlékezem.

Fekete szárnyán hordoz a szél,

Széles a dombhát, bűvös a tér:

Hosszú köntösöm földig ér.

Mélyen a föld lent elmarad,

Száz árnyék néz és elriad.

Betelt a bűvös pillanat.

Köntösöm egyre most nagyobb,

Szertelen égi árny vagyok S az élet egyre távolabb.”

Szerepvers ez is, mint az előző. Itt a magyar költészetben ritka időmértékes kolónt, a choriambust igyekszik uralma alá hajtani, amit még bonyolultabbá tesz, hogy ütemhangsúlyosan is értelmezhető. A többi tündéres vers ritmikai elemzése megengedi azt az állítást, hogy épp a Choriambus s vele szimultán megjelenő 9 vagy 10 szótagú sorok, középen sormetszettel, lesz a Tündérországot felidéző varázsformula, amelynek segítségével a hegedősből garabonciás deákká, majd varázslóvá lett lírai én el tud jutni egy másfajta, transzcendens valóságba. Ahegedölés, a repülés, a varázslás - ahogy majd egy másik szerepversben, a Csodavilág címűben látni fogjuk — mind a költői alkotás metaforái. Láthatjuk, Békássynál milyen szorosan összefügg tehát a versritmus az értelemmel: az előbb megállapított szimultán ritmus a regölés, sámánének, a másfajta valóság ritmikai képe.

A magyar néphitben a sámán, táltos, garabonciás alakja az idők során meglehetősen összemosódott. Az ország különböző területein használták ezeket az elnevezéseket. A garabonciás diák fogalma a középkor folyamán alakult ki, a táltos alakja olvadt össze az egyetemeket járó vándordiák alakjával. A néphit szerint kijárták az ún. 13. iskolát - a középkori egyetemeken 12 iskolára oszlott a papság tanulmányi rendje: 4 osztály nyelvtan, 2 poétika-retorika, 2 bölcsészet és 4 teológia. Aki a 13. iskolát is elvégezte, az titkos, okkult tudományokra is szert tett, így pl. a halottidézést, azaz a nekromanciát is kitanulta. A garabonciás szavunk pedig éppen ebből a szóból ered, ennek a nép által eltorzított alakja. A régi hitvilágban a garabonciás hosszú, fekete köpenyben, azaz az egyetemi ifjúság szokásos viseletében, könyvvel a hóna alatt, mint szegény diák kopogtatott be. Tejet, vagy tojást kért. Ahol kérését megtagadták, szörnyű vihart támasztott. Az égiháború kitörésekor a nép sötét felhőben látta az alakját.

A Megnyugvás című versben is sötét felhő csap le fenyegetőn a földre, hogy magával ragadjon még egy hosszú köntösű garabonciást. Persze a köntös meg a sámánok hagyományos viselete volt, mutatja ez is a hagyományok egymásra épülését. Avers témája az átváltozás, hogyan emelkedik el a költő-garabonciás a földtől, hogyan lesz hatalma egyre teljesebbé:

1023