Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája

ßzäz árnyék néz és elriad.

Betelt a bűvös pillanat.

Köntösöm egyre most nagyobb", etc.

A varázslat maga a ritmus, ennek segítségével lesz a lírai énből szertelen égi árny, varázshatalommal bíró garabonciás. Az idézett versszakokban valósul meg leginkább a már megállapított ritmusképlet. Nem véletlen, hogy épp ezek a sorok esnek egybe a garabonciás diák egyre sodróbb, anyagtalanabbá váló repülésével. így valósul meg a ritmus mélyebb jelentése.

A Haragos erdőn című vers a kötet egyik legjobb darabja, talán még jellemzőbb példája Békássy versnyelvének. A régi magyar hitvilág egy másik fontos alakja, a Tavasztündér a vers fó'szereplője. Vonulását a jambikus lejtés fellazítása, a könnyed ritmus is érzékelteti: a pirrichiusok és choriambusok idézik fel játékos hangzásukkal a Tavasztündért. A vers más szempontból is távolodik a kötött formától. A hatodfeles jambusi sorok a tündér táncához, mozgásához igazodva időközönként lerövidülnek. Nyilvánvaló a törekvés, hogy a ritmust és a jelentést minél jobban összhangba hozza:

„Rügyező ágak borulnak rája,

Ez a koronája.”.

Másutt:

,jFut barna erdőn, pázsiton át,

Virág takarja nyomát.

Mikor megáll Hóvirág nyílik lábainál.”

Ugyanígy:

Jiöpköd körülte, és száll vele A tavasz legelső ébresztő szele.

De néha megáll

Az örvénylő folyó partjainál,".

A legtökéletesebb sorokban két choriambust követ egy trocheus, s egy kré- tikus. Úgy tűnik, ez a legszebb tündért idéző varázsformula Békássynál. S legszebb akkor a verse, ha a tündérvilág képei, s a regölést idéző versritmus együtt jelennek meg.

így pl. a már idézett Haragos erdőn című versben is:

,Bogárszemű tündérek sokasága Csillámlott, táncolt a szép muzsikára,

Hajuk könnyű, mint könnyű őszi szál,

A szélben úszva, lengedezve száll,”

,Sárga ruhájú levélszellemek Keringő, forgó tánczot lejtenek,".

1024