Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Tóth Csilla: Egy elmerült sziget legendája

TOTH CSILLA

Egy elmerült sziget legendája

BÉKÁSSY FERENC (1893-1915)

I.

,A legendát ismerjük. A valóság más volt.”

Az idézet a Bloomsbury-kör egyik ismert tagjától, Erzsébet és Viktória királyné' életrajzának írójától, a műfaj megújítójától származik, kinek frappáns fordulatai, gúnyosan-szellemes stílusa Magyarországon is széles olvasótábort vonzott magához a harmincas évektől napjainkig.

Békássy jól ismerte Lytton Stracheyt, hiszen róla van szó, s ugyanilyen jól Virginia Woolfot is, a Mrs. Dalloway és a Világítótorony íróját, legjobb barátja azonban az a John Maynard Keynes volt, aki később az 1929-1933-as események kapcsán a gazdasági válság elméletét alkotta meg. Keynes adott pénzt neki, hogy hazautazhasson Angliából, hogy teljesítse amit kötelességének érzett: harcolni hazájáért. Lytton, Virginia, Maynard és a kör többi tagja a XX. század tízes éveiben persze még fiatalok, érett, klasszikus alkotói periódusuk a húszas évekre tehető. Addig is minden érdekli őket, például a cam- bridge-i egyetemre járó fiatal verselgető magyar, Békássy Ferenc is, és a magyar költészet is, természetesen. Meg is jelenteti később, egész pontosan 1925- ben Madách Tragédiáját angol fordításban a Hogarth-Press, a Woolf házaspár magánvállalkozásként funkcionáló kézinyomdája, ezzel is őrizve e beszélgetések emlékét, s ugyanebben az évben Békássy angol nyelvű verseit is, Adria- tica and other Poems címmel. Hiszen Ferenc meghal, nagyon fiatalon, szinte rögtön, ahogy a hadszíntérre kikerül, 1915-ben. Keynes a King’s College hősi halottainak felszentelt kápolnájában 1917-ben emléktáblát állíttat barátjának.

Békássy Ferenc legendáját Babits indította útjára a fiatal költő elhunyta évében. Irodalmi problémák című esszékötetét zárja Békássy Ferenc huszárönkéntes elesett az északi harctéren, 1915, június című írásával. Babits számára több szempontból is fontossá válik a már korábban bemutatott fiatal tehetség, s a futó ismeretség, Békássy személyének enyhe egzotikuma mellett saját irodalompolitikai elvei, szellemi vonzódásai teszik igazán fontossá számára az Angliában, sőt Cambridge-ben tanuló ifjú arisztokrata versifikátort. Babits saját költészeteszményét látja felfedezettjében: azt a lehetséges új nemzedéket, mely a kötet legfontosabb, irányadó esszéiben megfogalmazott értékeket vihette volna tovább. A híres Petőfi és Arany, Magyar irodalom, Ma, holnap és irodalom című írásaiban Babits határozottan jelölte ki az általa ide1015