Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Kabdebó Tamás: Tízparancsolat

a vasárnap Japánban és a Maldív szigeteken is munkaszünet, mondhatnék: a munka szünetének ünnepe.

Az ateisták, agnosztikusok és pantheisták kedvéért tegyük fel, hogy a kőtáblára Mózes vésőjével nem feltétlenül azt és úgy írta le, ahogy az Isten beledörögte a viharba, hisz mindegyikünk hite attól függ, hogyan nézzük és halljuk azt, amit hallunk és látunk. A Shinto például egész jól megvolt a judeo- keresztény misztika nélkül, nem beszélve Buddhát és papjait. Mindazonáltal Kína buddhista és ateista fele ugyanúgy igazodik a hetedik napi pihenéshez, mint keresztény, keresztyén és posztkeresztény/tyén sorstársaink.

Az ortodox héber tradíció több mint hatszáz, az Ószövetségre visszavezethető parancsolatot ismer - ha Maimonidesz számozását elfogadjuk. A Tízparancsolat tehát - az ortodoxia szerint - a dolgok leegyszerűsítése, kivonatolása. Mózes öt könyve például meghatározza a Torah felolvasását-meghallga- tását, az Exodus és a Bölcsek könyve az Isten-házát és a papokat veszi intel- mező vizsgálat alá, majd pedig a bemutatandó áldozatok hogyanját és mikéntjét határozza meg. Van ezenkívül parancsolat-intelem a rituális tisztaságról, a templomnak adandó ajándékokról és még számos más részletről.

Mindazok, akik tudni szeretnék hogy osztályozható ez a rengeteg parancs, követhetik a hellén Philo-t, a középkori Saadiah Gaont, Judah Halevit, esetleg Abraham Ibu Ezrát, illetve Maimonideszt. Mi azonban kövessük itt a Kabbalah érvelését. Az ószövetségi össz-parancsolatokat eggyéforrasztja az a szisztéma, mely két alapelven nyugszik: minden, ami velünk emberekkel történik, az isteni eredetű, ámbár nemcsak a ,fenti élet”, az isteni miliő hat az ittenire, hanem a ,földi” is az égire (szimbolikusan szólva). A mindennemű parancsolatok ilyetén kifejezői egy misztikus realitásnak, s aki betartja őket, az a személy integrálódik a fóldi-égi isteni rendszerbe. A spanyol kabbalisták különös súlyt fektettek arra, hogy megmagyarázzák az istentiszteleteket, az imádságokat és az áldozatokat. Magyarán a hetedik nap tevékenységeit. Minden kabbalista nyomatékosan érvel a parancsolatok betartásáért, mert ezáltal az isteni rendszer az egész univerzumban megszilárdul. Hogy és hogy nem a harmadik, ha úgy tetszik a szünnapról szóló parancsolat lett az egyetlen, amelyet az emberi sokaság intézményesen is, sőt a dolog szellemét tekintve is betartott. Míg a másik kilenc jobbára a törvénykönyvekre, a bíróságra vagy csupán az emberi lelkiismeretre bízatott - bár egyikük másikuk az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok deklarációjába is (párlatként) bekerült —, az egységesült kalendárium univerzális törvénykönyvébe véglegesen cikkely leend a vasárnap.

Nem így a kiválasztott napot körülbástyázó helybeli törvények, például az alkoholfogyasztás korlátozásairól vagy az üzletek nyitva tartásáról, azaz magáról a hétköznapi munkáról szólóak. Az ortodox zsidók szombatját ma is szigorú törvények között cölöpözik körül. Még a tűz meggyújtására is „sábesz- gojt” alkalmaztak a kései utódai azoknak, akik elítélték Jézust azért, mert szombaton is gyógyított. (A müzlim szertartások megújhodásának ma bárki tanúja lehet, mondjuk Jeruzsálemben is. Már nem kell a müezzinek felmásznia a minaretbe, a hangszóró elvégzi helyette — mint a szélhajtotta imamalmok Tibetben - az imádságot, az igehirdetést.) A mózesi parancsolat lényege két vektorral kapcsolható egybe. Az egyik a nap Istennek szentelését célozta meg, vagyis a megtisztulás folyamatait, a szertartások elvégzését, az Isten941