Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 9. szám - Török Gábor: A mítoszrombolás dicsősége

ódzkodom. A klasszikus korszak jancsói ikonosztáza lenyűgözött, az 1970-es évek óta épülő mozaikokhoz viszont nincs kedvem és kellő erőm közel férkőzni.

Persze könnyen lehet, hogy bennem van a hiba. Nem vagyok elég rugalmas. Továbbra is kitartok a J'égi szeretőm” mellett. Ugyanakkor egyre inkább meggyőződésem, hogy nem csupán „kettőnk viszonyáról” van szó.

Az élményekbe mindig is belejátszanak a külső, szociokulturális körülmények. Jancsó igazi szárnyalása és a magyar filmművészet virágkora egybeesik ifjúságommal. Közismert, hogy az ember fiatalon még csillagokat hord a batyujában” és rövid idő alatt képes eljutni saját szívdobbanásától a másik emberig, a nemzetet vagy akár az egész emberiséget érintő problémákig. Az 1960-as években - huszonéves koromban - én is telve voltam várakozással, és ,plazmás állapotban”, meglehetősen ösztönösen, nyersen vettem magamhoz a testi-lelki táplálékokat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert örvendetesen gazdag étlapról válogathattam. A magyar filmesek - és főleg Jancsó - jóvoltából elég hamar megértettem, hogy a mozgókép az egyik legjobb kulcs a kezemben az önismeretre és az önalakításra, mert a cselekedetek rögzítésével és (többszöri) megismétlésével nagyobb az esélyem mind az indítékok, mind a következmények megismerésére. A kiváló rendező mesterművei hozzásegítettek ahhoz, hogy a szememmel is gondolkodjam és az agyammal is lássak.

Pszichológusok és szociológusok által bizonyított tény, hogy a reális énkép kialakulása - az individuum és a közösség (a nemzet) szintjén is - tükör- benézéssel veszi kezdetét. A mítoszromboló Jancsó az 1960-as években azért rekonstruálta egészen sajátos látószögből a történelmi múlt néhány eseményét, hogy ne ismételjük el eleink baklövéseit. Megszeppent nebulóként jelzem, hogy egyáltalán nem ártana egyszer-kétszer átismételnünk a jancsói leckét! A régi celluloidtekercsek könnyen leporolhatok, és akad még egypár öreg mozi is, ahol felidézhető a SZEGÉNYLEGÉNYEK KORA.

834