Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Koppány Zsolt: Mandarin a mennyben (rádióetűd)
Arankát becézve súlyosabban raccsol) Író: Kézcsókom. Ez a pár szál virág... a kegyedé, (szünet) Ölellek, Viktor. Neked... nem tudom, iszol-e... szóval egy üveg bikavér... Dóra: Na, ne álldogáljunk itt az előszobában! Hűvös van itt. Gyertek beljebb. A kabátokat ide akasszátok. Író: De klassz ez a padló. Kész mozaik. Mint amikor föltárnak egy római sírt. Mester Föltártam, bizony. A saját két kezemmel. Író: Ezt mind te raktad le? Mester Nem! A váci püspök! (a Mester fólnevet) De most már tényleg menjünk be a szobába. (ajtó nyílik, majd becsukódik) Kávét? Igen, üljetek oda. Kényelmes? Dórikám, hozhatod a kávét. Író: Hogy kényelmes-e? Elaltatsz, ha így kell ülni. Gyönyörű itt minden. És ez a facsillár! Káprázatos. Dóra: Azt is az uram csinálta. Meg a szőtteseket is. Mester Ugyan már Dórika. Ne dicsérj. (Szünet. Kiskanalak csilingelnek a csészékben.) Író: Bocsánatot kérek... rágyújthatnék? Mester Ilyen kérdést! Hát mi mit csinálunk? Füstölünk, mint a gyárkémény! Író: Miért füstöl a kórház kéménye? Senki? Nincs meg ez a vicc? Hát... mert fő az egészség! (nagy derültség. A Mester nevet a leghangosabban. Észlelni, hogy Aranka halkan szürcsölget) Ő sohasem nevet. Szerinte jó nagy marha vicceim vannak... Mester Arankám, nincs igazad! Nagyon jókat mond a férjed. És miket tud! Helikopter pilótám van! Képzeld csak a gyomromat. Író: Majdnem. Helicobacter pylori. És majd elválik a jövő héten. Megyünk a leletekért... és mi lett a csőnyeléssel? Mester íme, túléltem! Író: És? Mit mondtak? Mester Semmit. Majd a többi lelettel együtt... Dóra Maga beleviszi az uramat a hipochondriába! Író: Drága Dóra, abba nem vihetem bele. Arra születni kell. Ki kell arra választódni. A Mester másra született. Ó aztán kiválasztott. Mester Biztos vagy te ebben? Író: Biztos. Mert nemcsak a jóra választódunk ki, hanem a szenvedésre is. Te mindkettőt megkaptad a teremtőtől. (Csönd. Orrfújás. A Mester köhécsel.) Mester Ajankám. Mondjad. Mi nyomja a szívedet? Aranka Nem érdekes, Mester drágaMester Mondd meg neki, hogy tegezzen, mert én nem tudom mit csinálok vele! Író: Azt mondja, az képtelenség! Hogy ő a Mestert tegezze! Hát ilyen az én szentem. De tényleg, Ari, meséld el a Mesternek a megállapodást. Aranka Mondd el te. Én nem tudok jól beszélni. Író: Ez kétségtelen. Na szóval. A Szakály, tudod, ő Aranka évfolyamtársa volt, kötött vele, nem mondom, nagy kínnal egy megállapodást, még 94-ben, amely, hát a Magyar Koreográfusok estjén egy félórás balett jöhetne tőle, az EXPO tisz788
