Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Bodor Béla: Az eszmélet munkája
BODOR BÉLA Az eszmélet munkája KARL JASPERS: A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS ALAPGYAKORLATAI A filozófia tudománya (avagy művészete, ki minek tekinti) hagyományosan olyan diszciplína, mely történetiségében közelíthető' meg. Ha valaki rászánja magát, hogy a hagyományos értelemben vett európai bölcselettel fog foglalkozni, évek során át tartó stúdiumokat kell megkezdenie, tanulmányoznia kell a preszókratikusokat, majd Platónt, Arisztotelészt, a kései hellenizmus és Róma gondolkodóit, a skolasztikát, a német klasszikusokat, és így tovább. Végtelenbe nyúló tanulmányai során fog szert tenni arra a sajátos érzékenységre, mely képessé teszi egyáltalán arra, hogy észrevegye, felismerje a filozófiai gondolkodás változásait. Lassanként felfogja majd, hogy ugyanazoknak a kérdéseknek az ismételt kérdezése és persze újra és újra válasz nélkül hagyása nem teljességgel életidegen szócséplés, hanem élményt adó tudomány és a szellemi önépítésben nélkülözhetetlenül hasznos művészet — igen, így és nem fordítva. A filozófia szellemi kincseinek ez a kényszerűen kronologikus megközelítése azzal jár, hogy miközben meglehetősen sokan szereznek némi jártasságot a filozófiatörténet egyes területein, egyes iskolák, korszakok, irányzatok gondolkodásmódjának és problémalátásának kérdéseiben, aközben maga az eredeti bölcselkedés nagyon kevés ember számára válik haszonnal kecsegtető foglalatossággá. így volt ez a filozófia nagynak, klasszikusnak nevezett korszakaiban, a felvilágosodás, a kibontakozó modernitás virágkora idején, és így van ma is, a huszadik század végének roppant változatossága és változékonysága, minden tudomány résztudományokra hullása és minden résztudomány hallatlanul bonyolulttá válása után is. Ez pedig azzal jár, hogy bár nagyon kevés szakértő tudós nagyon nagy tudásra tesz szert, az eszmélkedni próbáló emberek óriási többsége számára ez a tudomány, de különösen az újabbkori filozófiai irányzatok, iskolák és mesterek szellemi tőkéje passzív és terméketlen marad, beleértve természetesen azokat a közvetetten rendkívüli hatású gondolati konstrukciókat is, mint az egzisztencializmust, Heidegger, Jaspers munkásságát, melyek pedig a művészetet és a kreativitást a középpontba állító 1960-70-es évtizedekben nomenklatúrájuk és a róluk terjedő felszínes ismeretek révén egész nemzedékek gondolkodását érintették meg. Ezt ismerték fel a Bajor Rádió és Televízió szerkesztői, és maga Jaspers is, amikor 1964-ben 13 részes televíziós sorozatot készítettek — a filozófus javaslatára - A filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai címmel. Jaspers, aki nyelvteremtő erejét tekintve kétségkívül kevésbé jelentős bölcselő, nfint a 86
