Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Koppány Zsolt: Mandarin a mennyben (rádióetűd)
KOPPÁNY ZSOLT Mandarin a mennyben RÁDIÓETŰD, DOKUMENTUMOKKAL HangokdRÓ Mester Aranka Dóra Adjunktus Mesternő Szerelő Kritikusnő Növendék Dér Ottó Büfésnő Értelmiségi férfi Blaskó Péter hangja (A háttérből tévéreklám hangja) Aranka Nézzük meg a Mestert... Író: így lett volna ötösöm. Tudtam! Tudtam, hogy éjjel egykor eszedbe jut. Aranka Ha olyan nagy dolog, akkor nem kell... Író: Hogyne, hogy aztán a fejemhez vágd, milyen szemét vagyok. (Ajtócsapódás) Író: Most keressem meg a millió kazettából, hogy melyiken van a Mester! Keressem! (Újabb ajtócsapódás) Szerencséd van. Itt. Ezen lehet. Aranka Mert sohasem írod rá... Író: Na! Elég legyen! Ne oktass! Nagyon szépen kérlek, ne oktass! Aranka Nem szóltam semmit. (Videomagnó tekercsel. Kattanás.) Író: Na. Itt van a Mestered. Rendezte Dér András. Medjugoije sziklái. Aranka Milyen fehér lett a haja! Író: Megó'szült. Mint a versben Vörösmarty Istene. Aranka Nekem ő sose fog meghalni. Most is itt van. Velem. Író: Pedig három éve. Aranka Mi volt három éve? Író: Na, mi a fene lett volna három éve? Mi? Hát mit nézünk? Aranka A Mestert. Író: Na. Aranka Akkor sem tudom... illetve nem emlékszem, mi volt három éve! Író: Nyomorúság talicskása, te! Hát csoda, ha nem engednek kore- ografálni? Csoda? Én még a közelébe se engednélek. Hát valamit azért tudni is kell! Túl a tehetségen... Aranka Tudom, tudom! Akkor halt meg a Mester. Író: Tudod? Hát ez fantasztikus! Nagyon hamar kitaláltad. Jutalmad egy hangszóró. Na, hagyjál békén. És nézd a filmet. Kuss legyen. (Play back: három évvel ezelőtti színhely. Érzékelhető az Operaház előcsarnokának akusztikája. Halkan szól Mozart Requiemjének Lac- rimosája. A zenénél hangosabb be782
