Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 9. szám - Paládi Zsolt: Kedvesem, Naitia

hiszen nem vizsgáltad őt laboratóriumi körülmények közt. Nos, a humanoid férfi altestén található egy farokszerű nyúlvány, mely nagy hatással van érzelmi életére. A férfi nem tehet róla, de ez a nyúlvány állandóan megkeményedik, s arra ösztönzi, hogy humanoid nőket hajkurásszon. Ha nem kap nőt, a testrész bizsergető, tompa fájdalmat okoz neki, s ez egész életén át végigkísérheti. Ugyanakkor e „szerszám” — ahogy ők nevezik - teljesítményétől és működésétől függ a férfi pszichés elégedettsége, valamint nőknél aratott sikere. Csak a nagyon öreg humanoidok döbbennek rá, mire kényszerítette őket sorsuk, s életük végén boldogan sóhajtanak fel, mert megszabadulnak a szexualitás (így hívják) bilincsétől.

Ráadásul e lény rendkívül állhatatlan, hiszen nálunk, ha egy férfi rátalál szellemi társára, vele marad örökre, de nem úgy az „embereknél” (hogy ezt a kifejezést használjam). A farokszerű nyúlvány minden kívánatos nő láttán megkeményedhet, s olyankor kevés „férfiember” marad meg az erkölcs szilárd talaján. Ha például te leendő testedet rafinált burkokba bújtatod, ahogy a humanoid nők teszik saját bolygójukon, férfiak tömegének kéjsóvár pillantásait leszel kénytelen elviselni. Bár ezzel véget is érne a történet! Am ezek mindent elkövetnek céljaikért, hazudnak, csalnak, ripacskodnak, színlelnek, csakhogy közel férkőzzenek hozzád. S ha már az övék vagy, rögtön új prédára lesnek, bár közben e tényt igyekeznek leplezni.

Bizonyára megfogalmazódott benned a kérdés: hát a humanoidok világában nincs hűség, szeretet, állhatatosság, erkölcs? De igen, van, csak a humanoidok a magasabbrendű eszméket képtelenek összeegyeztetni testi mivoltukkal.

Azt akarod, hogy ilyenekké váljunk? Ugye, nem?

így fejezném be meggyőző beszédemet, ha Naitia még itt lenne velem, s nem fürdetné újdonsült testét a Talio-tenger habjaiban. Bizonyára zongból átvedlett humanoid férfiak tapogatják, ahol érik, s bőre reagál minden idegen érintésre. Este pedig a test borzadályos kalandjait éli. De engem már nem érdekel a sorsa. Csak néha bukkanok fel a Ronis-csúcson, hogy szétküldjem impulzusaimat Zong négy égtája felé.

— Naitia merre vagy? Gyere vissza! Naitia! Naitia!

781