Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse
a Bartók-rokonok, barátok és tisztelők. Ilyen nagy családi ünnepség számára a 229. szám alatti parasztház, különösen akkori, kisebb alakjában nem lett volna elég nagy. A gyermek Bartók Béla nagyszentmiklósi évei azonban mindenképpen a gazdasági iskolához kötődnek...- Ezekről a gyermekévekről milyen nyomokra bukkant?- Legfőbb öröme kétségtelenül a zene volt. A nagyszentmiklósi zeneegyesület 1887-ben alakult január közepén, és február 5-én mutatkozott be. A következő koncertre március 26-án került sor. A szülők erre a gyermek Bartókot is elvitték. Édesanyja visszaemlékezése szerint ez volt „az első alkalom, hogy orchesterzenét hallhatott. Jól emlékszem még, hogy a Semiramis ouverture-jét adták elő, mint első darabot. A vendégek tovább ettek-ittak, de ő azonnal letette az evőeszközt, és teljes odaadással hallgatta a zenét; el volt ragadtatva, de méltatlankodva mondta, hogy tudtak a többiek mind enni, mikor ilyen szép zene szól?” Hadd fűzzem hozzá a hajdani feljegyzéshez, hogy a vendéglős csak úgy adta ki a termet hangverseny céljára, ha a közönség fogyaszt is. A korabeli nagyszentmiklósi laptudósítás szerint a Czenczinger szállóban és étteremben — a későbbi Fekete Sasban — tartott hangversenyen a Semiramis nyitányát hetedik számként adták elő. Idős Bartókné tehát nem jól emlékezett az előadott zenedarabok sorrendjére, de a lényeget illetően mégis igaza volt: a gyermek Bartók Bélára nagy hatást tett ez a hangverseny.- László Ferenc kolozsvári zenetörténész úgy fogalmazott, hogy Bartók Béla első önálló hangversenyét a szülőhelyén adta, 1903-ban.- Bartók mögött akkor már visszhangos sikerek álltak. A Szentmiklóson maradt rokonság, továbbá jóbarátok, akiknél a művész mindig otthonosan érezhette és érezte is magát, szívesen látták, hallgatták volna szülőhelyén is. Végül is a Simonosch és a Jurkovits családok hívták meg. Szentmiklósi fellépését tulajdonképpen gyermekkori játszópajtása, Jurkovits Irmi szervezte meg. Bartók éveken át hosszú levelekben számolt be neki külföldi koncertjeiről.- Megtalálta-e ezeket a leveleket?- Sajnos, a háború idején elkallódtak.- Maradtak-e nyomai a helyi sajtóban ennek a hangversenynek?- AFelső-Torontál, amely vasárnap megjelenő társadalmi hetilap volt, már az áprilisi koncert előtt két hónappal beharangozta érkezését, kiemelve a művész pesti, pozsonyi, bécsi nagy sikereit. ,Amint értesültünk, Bartók művészi pályáját szülővárosában, Nagyszentmiklóson szándékozik a tavasszal megkezdeni, és őszinte érdeklődéssel nézünk jövetele elé.” A hangverseny lehetőséget nyújtott arra, hogy az immár felnőtt férfi, aki gyermekként hagyta el Nagyszentmiklóst, bejálja gyermekkora színtereit. Anyjával és húgával mindjárt megérkezése után kiment a temetőbe, hogy lerója kegyeletét édesapja és a rokonok sírjánál. Ok hárman ezután felkeresték a gazdasági iskola udvarát, tekintetükkel végigsimították az öreg fenyőt, a bokros tiszafát, a vastag törzsű tölgyet, a japán akácot. Sorra látogatták a család rokonait, jóbarátait, és Bartók rögtönzött játékával kedveskedett vendéglátóinak...- Második bánsági gyűjtőútján Bartók Nagyszentmiklóson sok román dallamot jegyzett le, fonográffal. Miként emlékszik erre a város?- Erről sokat mesélt nekem Ürményi Gyula, akinek az apja az akkori Epreskert, mai Andrei §aguna utcában lévő tollfosztó üzemet vezette. Ebben 711
