Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse

falusi legényekre bízza, hogy ezek majd a saját gazdaságukban hasznosíthassák itt szerzett tapasztalataikat. A legjobb tanuló huszonnégy éves koráig évente 300 forintos ösztöndíjat kapjon, hogy a nagyszentmiklósi gazdasági iskola elvégzése után is tovább tanulhasson, felsőbb fokon. A jól tanuló parasztfiatalok pedig ha saját gazdaságot alapítanak, 100 forintos segélyben részesüljenek.

Korát messze megelőző' Tessedik nemzetiségi felfogása: a gazdasági iskola tizenkét ösztöndíjasa közül három német, három magyar, három román, és három szerb legyen. Ez a tizenkét fiatal teljesen ingyenes oktatásban részesül, emellett évente 30 forint ösztöndíjat kap. Az iskolában folyó oktatás nyelvét nem a tanárok, hanem a növendékek nemzetisége dönti el, ezért magyar, román és német nyelvű előadásokat irányozott elő.

Olyan magas, Európa-szerte páratlan elveket hirdetett meg Tessedik, hogy valamennyit abban a korszakban nem is lehetett volna átültetni a gyakorlatba. Több mint fél évszázadig tanítottak a Nákó-uradalom „házi” iskolájában. Utána nyolc éven át nincs feljegyzés róla. Majd az alapító unokája, Ná- kó Kálmán, immár gróf, Kristóf-intézet néven újraalakította, tangazdasággal, ösztöndíjakkal, segélyekkel. Itt tanít szuhafői Bartók Béla igazgató úr 1881- ben, mikor Béla fia megszületik.

Ebben az évtizedben, a jövendő zenei zseni kicsi gyermekkorában, édesapja, a tanítás mellett, nyomtatott munkákat ad ki a gazdasági szakoktatás megszervezéséről, a gazdasági egyesületek szerepéről, lapot szerkeszt, az általa alapított Gazdasági Tanügyet. Tessedik Sámuel útját járja Nagyszent- miklóson, ahol könyveit, lapját a helyi nyomdában készítik el, s ahol az akkori Torontál megye egyik legnagyobb magánkönyvtára található, mintegy ötezer kötettel, a Nákó Kálmán által 1864-ben építtetett, máig épségben álló kastélyban...

Ha a Nákó-iskola nyomait keresem, az agráripari líceumba kell elmennem. Az egykori állattani szertárt ma is használják az oktatásban. Mert talán még a temesvári mezőgazdasági főiskolán sincs ennél különb botanikai és állattani szemléltető anyag, mondja a biológiatanár, David Jezdic, aki szívesen elvezet a száz esztendősnél is öregebb szertárba, megmutatja a nemzedékek óta itt látható anyarozsgombát, fenolban őrzött gerinctelen állatok egész sorát, a szekrény tetején kitömött kőszáli sast. A hajdani preparátor olyan élethű jelenetet rögzített - a sas karmai között egy elragadott bárányka vergődik -, hogy beleborzongok a látványba.

Képzeletből szőtt vendégként Tessedik Sámuel uramat magammal vittem Nagyszentmiklósra. A tudós professzort örömmel töltötte el, hogy hajdani iskolájának a szemléltető anyagait használni tudják most is. Elevenen érdeklődött a mezőgazdasági szakoktatás jelen állapotáról, és elégedett volt azzal, hogy Temes megyében nem csak Nagyszentmiklóson oktatják a modern gazdatudományokat; a Kristóf-intézet tulajdonképpeni utódai a lugosi mezőgazdasági, a buziásfürdői kertészeti és az újszentesi szakmai líceumok.- A hírnév itt maradt, nálunk, az iskola elment Újszentesre, a betonra - jegyezte meg rejtett iróniával a biológiatanár.

Nem puszta hasonlat: az újszentesi mezőgazdasági líceum inkább él a .betonon”, mint a termőföldeken. Temesvár szélén épült fel, a városi buszok jár706