Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Jevgenyij Popov: A kék fuvola

énszerintem, fiacskám. Énszerintem, de biztos te se mondasz mást, hogy ugye nyilván: nem az ember választja meg az asszonyt, ahogy példának okáért a szüleit sem. Vagy van az asszony, vagy nincsen. Vagy van, vagy te már eltemetted a szüléidét?

Addigra végképp beletörődtem a vodka elvesztésébe, és valahogy el is érzékenyükéin Viktor Parfentyevicsnek ettől a gondolatától.- És az asszony se választ ki tégedet. Neki is analógiás feltétele van - dörmögött megállás nélkül Viktor Parfentyevics.

Megintcsak egyet értettem vele. Még dödögött valamit, de én már másra gondoltam.

Mégpedig arra, kedves olvasó barátom, arra gondoltam, hogy lám, nézünk bele a világba, és nem tudjuk, hogy mi? hol? hogyan? Itt van például, mintha gusztustalan lenne a fenti történet, de mi is valójában - a mindennapok cinizmusa, vagy valami tiszta, jó és emelkedett dolog? Vagy talán mindez együtt? Jóság, harag, gusztustalanság, szentség... és kék fuvola? Lehet, hogy mindez együtt. Lehet, hogy éppen ez a világ teljessége?

Hát, erre gondoltam, kedves barátom, azon a senyvesztő éjszakán, amikor a Nyugat-szibériai Vasút Abakán-Tajset vonalának Sz. állomására vetett a sors, hogy ott üssem agyon a nyúlós éjszakai időt.

Körülöttem mindenki aludt. Hegyes vállával nekem dőlve, Viktor Parfentyevics is elaludt. Nesztelen léptekkel, ásítozva, jobbra-balra nézegetve végigment a várótermen a kackiás bajszú, kerek gyerekarcú rendőr. Az ablakokat elöntötte a hajnal fénye. A pásztorlány fuvolázott.

Fordította Bratka László

Az írás Az egy tucat meg egy című, a Metropol antológia darabját alkotó elbeszélésciklus egyik írása. BAM - Bajkál Amuri Vasút, amelynek korabeli építése, illetve az azon való részvétel iránt igyekezett romantikus lelkesedést kelteni a fiatalok közt a korabeli szovjet propaganda.

49