Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Jevgenyij Popov: A hazafi lelke, avagy különféle közlelemények Figyfiricshez
JEVGENYIJ POPOV A hazafi lelke, avagy különféle közlelemények Fityfiricshez Mintha minden rendben lett volna 1978-ban a szovjet irodalmi életben, hiszen voltak nagy díjak, születtek nagy alkotások, és az alkotások és díjak megtalálták egymást. Ebben az évben Leonyid Brezsnyev Kis fold című memoárkötete kapta a legrangosabb, a Lenin-díjat. (A visszaemlékezés a háborús események felidézése mellett a szerző kiváló emberi tulajdonságaira is rávilágít. Emberségét jól jellemzi a következő epizód is: iszonyatos német ágyútűzben éjszaka csónakokról partra száll egy szovjet egység, és az egyik vízbe esett, fuldokló katona Brezsnyev ezredes felé nyújtja kezét és így szól: „Segíts testvér!” És Brezsnyev nemcsak hogy segített neki, de - ahogy íija - még a bizalmas hangnem fölött is átsiklott, mert a katona a sötétben nem láthatta a rangjelzését.) Másrészt viszont mintha mégsem lett volna minden rendben a szovjet irodalmi életben, hiszen például moszkvai írók egy csoportja rendszeresen visszautasított műveiből egy sajátos antológiát állított össze. Körülbelül negyven ívnyi anyagot négy kéziratlaponként pauszpapírra ragasztottak, és az így létrejött sírkő méretű papírtömeg volt a Metropol antológia. Az első példány elkészülte után még kilencet akartak elkészíteni, hogy a szovjet és nemzetközi kulturális fórumokra eljuttatva őket, az élő szovjet irodalmat reprezentálják. Ebbéli szándékaikat azonban keresztülhúzta a KGB, és a KGB írószövetségi kiskrampusz-alegysége. A Metropol akciót - Vaszilij Akszjonovot mentorként maguk mellett tudva — Viktor Jerofejev és Jevgenyij Popov írók szervezték, irányították, és írásaikkal a korabeli szovjet irodalmi, kulturális élet olyan kiválóságai is szerepeltek az antológiában, mint Vlagyimir Viszockij, Bella Ah- madulina, Andrej Bitov, Andrej Voznyeszenszkij, Juz Aleskovszkij, Fázik Iszkaneder, és írást küldött az amerikai John Updike. (Az antológia 1991-ben jelent meg könyv alakban a moszkvai Tyekszt kiadónál.) Az antológiában szereplő írókat-költőket kisebb nagyobb retorziók érték, de a KGB (és jogfolytonos elődszervei) és az írók közt folyó, eddig mindig a Szervek totális győzelmével végződő összecsapások közül ez volt az első, amelyik döntetlenre végződött; a Metropol antológia (illetve a körülötte zajló események) pedig a mai orosz irodalom — mind esztétikai kánonját, mint személyi kapcsolatrendszerét illetően — egyik legfontosabb alakító momentumát jelenti. Nem csuktak le, nem öltek meg senkit, az írók szabadlábon folytathatták 36
