Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Horváth Kornélia: Versnyelv és műfajváltás József Attila Rejtelmek című versében

32 KULCSÁR SZABÓ Ernő: i. m. 29.

33 A költői szövegben nyelvileg megképződő szemantika nem egyszerűen „rögzítést nyer” az írásban, hanem éppen az írás során alkotódhat meg. „Csak az újra feltámadt (mondott vagy olvasott) szót számíthatjuk a műalkotás létéhez. Azonban csak a műalkotáson keresztülmenve transz- figurálódik a szó, s ez az igazsága.” GADAMER, Hans-Georg: A szó igazságáról, In: Uő.: A szép aktualitása Bp., T-Twins 1994. 124.

34 BAHTYIN, M. M.: A beszéd műfajai. In: Uő.: A beszéd és a valóság. Bp., Gondolat 1986. 386., 368.

35 Az „irodalmi műfajok a költemény, elbeszélés vagy esszé gyanánt létrehozott közlemény kódolásához és dekódolásához szükséges szabályokról gondoskodnak.” RICOEUR, Paul: Bibliai hermeneutika, Bp., Hermeneutikai Kutatóközpont 1995. 87., 86.

36 A versnek ez utóbbi műfajjal tartott kapcsolata - amit a szövegben a mesékbe szóalak és a varázslás-téma jelez -, a varázsmesék struktúrája felől is megerősítést nyer. A költeményt a Propp által számba vett és rendszerezett funkciók közül a 12, 13., 14., 17. és 19. funkcióval írhatjuk le, a megfelelő sorrendben. Eszerint a szöveg a hős próbatételétől, azaz az adományozó első funkciójával indul (prt állok”, Jjebujtattál”), s a hős reakciójával folytatódik (a versben a „hős” helyett metonimikusan a szellő, a víz, a szem, és a szív „szól”). A beszélő státuszában bekövetkezett ontológiai fordulat ,A varázseszköz a hős birtokába kerül” elnevezésű funkciónak feleltethető meg, míg a hős (ön)megjelölésének funkcióját az „Én is írom énekem” sor tölti be a versben. A költeményben utolsóként a mesék elmaradhatatlan befejezését, a kezdeti baj vagy hiány megszűnését figyelhetjük meg, amely itt mint kérés, mint a hiány megszüntetésének lehetősége artikulálódik (J.edd könnyűvé énnekem”). VÖ.: PROPP, V. J.: A mese morfológiája, Bp., Osiris-Század- vég 1995. 45-48.

37 Vö.: JANKOVICS Marcell: A fa mitológiája, Debrecen, Csokonai 1991. 145., Avers keletkezési ideje - február vége-máreius eleje - nem esik távol ettől az időszaktól. Ennek fényében megkockáztatható a vers egyik formai ismérvének, a sorok számának (12) a tizenketted újév- köszöntő ünnepe felőli értelmezése. A regösénekre való allúziót József Attilának egy szerzőtárssal közösen írt cikke alapján is megközelíthetjük: ebben a regösjárat fogalommá emelt metaforája a falvak kulturális örökségét, népművészeti értékeit föltáró és tovább-hagyományozó tevékenység értelmében szerepel. Ki a faluba. In.: JÓZSEF Attila: Tanulmányok és cikkek 1923-1930. Szövegek i. m. 308., 309.

38 KERÉNYI György: Magyar énekes népszokások, Bp., Gondolat 1982. 55.

39 RÓHEIM Géza: Magyar néphit és népszokások. Szeged, Universum 1990. (reprint) 222., Róheim ugyanakkor az „összeregölést” a szertartás negyedik részeként írja le.

40 Mindez egybecseng azzal a megállapítással is, amely szerint a E/óra-ciklus „az egész európai és magyar kultúra szövegeit írja újra: a hexametertől a középkori himnuszokig.” SZABOLCSI Miklós: i. m. 771.

41 RÓHEIM Géza: i. m. 224.

42 „a műfaji megkülönböztetés az irodalmi művek ideális előadásmódján alapul, függetlenül tényleges megvalósulásaiktól.” FRYE, Northrop: i. m. 209. - Ezt az ideális előadásmódot” nevezi Frye másképpen a megjelenítés tőformájának.

43 A vers monoton ütemhangsúlyos ritmusa, a sorok szótagszámának és a versszakok szerkezetének változatlansága is a ráolvasás-funkció, a varázsének-jelleg szolgálatában áll, míg a bonyolult, ideiglenesen megszűnő, majd újralétesülő sormértékváltás a kiinduló beszédmód lebontását és az új költői műfaj létrejövésének útját is demonstrálja.

44 FRYE, Northrop: i. h.

45 FRYE, Northrop: i. m. 240-242.

46 Vö.: RÓHEIM Géza: i. m. 224., KERÉNYI György: i. m. 58.

47 .Minden megnyilatkozás - legyen szóbeli vagy írásos, elsődleges vagy származékos, és hangozzék el a beszédkapcsolat akármelyik szférájában - individuális, ezért tükröződhet benne a beszélő (vagy az író) egyénisége, tehát a megnyilatkozásnak lehet egyéni stílusa.” BAHTYIN, M. M.: i. m. 363.

48 JÓZSEF Attila: Kosztolányi Dezső. i. h.

366