Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 3. szám - Vilcsek Béla: Az utazó búcsúja
22 L. „...de nem felelnek, úgy felelnek." A magyar líra a húszas- harmincas évek fordulóján. szerk. Kabdebó Lóránt és Kulcsár Szabó Ernő', Pécs, 1993. JPTE Egyetemi Kiadó; Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában, szerk. Kabdebó Lóránt és Kulcsár Szabó Ernő' Pécs, 1993. JPTE Egyetemi Kiadó. Az utómodernségról 1. még: Kabdebó Lóránt: Vers és próza a modernség második hullámában. Bp., 1996, Argumentum Kiadó 23 Kulcsár Szabó Ernő: Az irodalmi modernség... i. m. 22-23. 24 Uő.: A másság, mint jelenlét. Posztmodern kortudat és irodalmiság. Jelenkor, 1988, 7-8. sz. = Beszédmód és horizont..., i. m. 251-252. 25 Pósa Zoltán: ,Belső tisztaságra törekszem.” Beszélgetés P. A-sál nyelvi játékokról és költészetről, Napi Magyarország, 1999. jan. 14. 26 Menyhért Anna: Szétszálazás és összerakás. JLírai demokrácia” a kilencvenes évek fiatal magyar költészetében, Alföld, 2000. 12. sz. 53. 27 Kuthi áron: Új progresszió előtt. Beszélgetés határokról és szabadságról a negyvenéves P. A.-sal. Életünk, 1999. 5. sz. 475. 28 Pósa Zoltán..., i. m. 29 Kuthi Áron..., i. m. 477. 30 Menyhért Anna..., i. m., 54. A hivatkozott írások: Margócsy István: Milyenek is a nyolcvanas évek a magyar költészetben? vagy fordítva: Milyen is a magyar költészet a nyolcvanas években?, Új Holnap, 1995. nov., 39-44.; Bányai János: A dal árnyéka: (magyar) vers 95-ben. Híd, 1996. 1. sz., 22-31.; H. Nagy Péter: Töredékek a kortárs magyar lírai paradigmáiról. Irányzati struktúrák, lehetséges kánonok, főbb alkotók és kiadványok., Alföld, 1999, 4. sz., 52-63.; Margócsy István: Irodalomtörténészi vízió a költészet állapotáról. Alföld, 2000, 2. sz. 22-32.; Keresztury Tibor: Az öntudat rehabilitása. A kilencvenes évek magyar költészetéről, uo., 45-51.; Uő.: Az üvegház törékeny nyugalma. A magyar líra az ezredfordulón. ÉS, 2000. szept. 8., 6.,; Pomogáts Béla: A líra elhal? Költészet az ezredfordulón, Parnasszus, 2000. ősz, 25-31. 31 Nehéz mindezek ismeretében a kötet kapcsán arra a következtetésre jutni, amire Lengyel Balázs jut, miszerint „Petőcz versei harmonikus léttudatot szuggerálnak. [...] A posztavantgárd- nak visszfénye Petőczben már érezhetően távoli. Mi jellemzi hát legfőképpen? Az, ami igazán ritka költőkben: az életszeretet szép biztonsága - mindennek ellenére.” L. B.: Variációk egy témára. P. A új verseskötete, Élet és Irodalom, 1996, 24. sz. 32 Virginia Woolf: Orlando. Regény, ford. Szávai Nándor, Bp., é. n., Szépirodalmi Könyvkiadó (Olcsó könyvtár), 98. 33 Uo., 108 34 Uo., 109 35 Annette Labelle költeményei = Az utazó búcsúja. Versek és fordítások. Bp., 1996., Magyar írószövetség és Belvárosi Könyvkiadó (Bibliotheca Hungarica, sorozatszerk. Lakatos István), 41. 36 V. ö. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata, ford. Bonyhai Gábor, Bp., 1984. Gondolat Kiadó; Wolfgang Iser: A fiktív és az imaginárius. Egy irodalmi antropológia vázlata, ford. Molnár Gábor Tamás. Bp., 2000, Osiris Kiadó (Osiris tankönyvek) 37 Zárójelvers op. 32. Weöres Sándor-variáció = A láthatatlan jelenlét, Bp., 1990. 51. 38 A dekonstrukciós írásmód „írásfortélya”, mely szerint valamely szöveg újraolvasása és újraírása úgy valósul meg, hogy az eredeti fogalmak egyszerre válnak láthatóvá és láthatatlanná, az áthúzással egyszerre törlődnek el s maradnak mégis olvashatóak. V. ö. Jacques Derrida: Gram- matológia. Első rész, transzformálta Molnár Miklós, Szombathely-Párizs-Bécs-Budapest, 1991. Életünk-Magyar-Műhely 39 A szabadvers és a szabad vers megkülönböztetéséről 1. V. B.: Szabad Vers és szabadvers, Orpheus, 1997, 2. sz. 137-148.: Szabadversfszabad vers)-tipológia napjaink irodalmában = Irodalomtanítás az ezredfordulón, főszerk. Sipos Lajos, Celldömölk, 1998, Pauz-Westermann Könyvkiadó, 925-935. 40 Variáció és médium-art. Jegyzet Weöres Sándorról = A jelben-létezés..., 163. 41 Uo., 164 42 Weöres Sándor: A vers születése. Meditáció és vallomás (1939) = Egybegyűjtött írások 1. köt., Bp., 1975, Magvető Könyvkiadó, 242. 43 Uo. 44 Variáció és médium-art ....., i. m., 164. 4 5 Uo. 46 Az idegen alakba és formába való belehelyezkedés, az átlényegülés folyamatát írja le és zenei alapozottságát bizonyítja a Weöres-variáció keletkezéséről szóló szerzői vallomás: „Szinte 289
