Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Alekszandr Szolzsenyicin: Zseljabugai tanyák
Ne tüzeljetek! Most ne! Csernyejkin kezei közt valami fehérük. Bekötözi a sebesültet. Lundisev segít neki, Komjaga pedig szétteríti a sátorlapot a földön. Lassan telnek a másodpercek. Pasanyin futva érkezik, arca álmos, fekete szőrzete borotválatlan.- Hozd ide a gépkocsit. Elvisszük a sebesültet. Ott már hárman teszik rá a sátorlapra. Ketten hozzák ide. Csernyejkin pedig hátul még valamit cipel. Oldalt erősen felhúzva tartja, hogy be ne piszkolódjon. Talán csak nem a lábát hozza külön? Térdtől a láb, cipőben, a szakadt lábszártekercs kibomlott. Hozzák, nehezen lépve. Odafut hozzájuk segíteni Galkin és Kropacsov. Mityka pedig mögöttük megy — egy gyerkőcöt húz magával, hogy közelről lássa a vért. Mögötte meg egy itteni kisfiú, akit nem lehet visszatartani. Galkinról mondja valaki:- Csak egy kicsit késett! Ha ott lett volna, ő is így jár. Szóval Andrejasin elszökött a fogságból, mint a madár, így ment eltávozásra Orjolba... Látogatóba... Ilyen fiatalon láb nélkül élni. Se apja, se anyja nincs. Odahozzák, hallani, ahogy nyöszörög:- Fiúk, igazítsátok meg a jobb lábamat... Azt a lábát... A vattás kötés alig tartja a vért a csonkon. Csernyejkin még tesz rá kötést. Lundisev: - Máshol is megsebesült. Ott vannak a foltok oldalt, a mellén. Szilánkok által okozott sebek. Hát elment látogatóba... Barna arca most még sokkal sötétebb, mint máskor.- Fiúk - mondja kérőn -, igazítsátok meg a lábam... A leszakított lábát... Összevissza nyaklik, fájdalomtól ernyedt a teste - nehéz egyenletesen felemelni, nehéz a kocsiba betenni. Csöpög a vér, le a földre, a kocsi lehajtott hátsó lapjára.- Azt is - biccentek a láb felé — azt is hozzátok. Ki tudja, az orvosoknak szükségük lehet rá. Hozzák a lábat.- Most pedig, Pasanyin, gyorsan, érzéssel vezess. Azokon a kátyúkon! De Pasanyin gyöngéd, úgy vezet, mintha magát a sebesültet vezetné. Ketten vannak a kocsiban Andrej asinnal. Felhajtották a hátsó lapot, és a kocsi elszáguldott. Talán csak túléli? - szakadt ki belőlünk. De hogy Orjolba elvigyük őt? - végül is arra megyünk egyenesen. Komoran széledtünk szét. Aztán eszembe jut: büntető eljárásban vonnak felelősségre. Dugin azonban a szolgálat lázában ég. 133
