Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 11-12. szám - Czakó Gábor: Hamvas Szótár Á-B-C-Cs
II. 47., 150., 153.); —>léte a -»történetre merőleges (P. I. 167.); a -»szellemi uralom megvalósítója; -»karmája a -»tettektől való tartózkodás; -»Európa mindig ~, tehát -»szellem és -»értelem és magasabb belátás nélkül, a történéseknek kiszolgáltatva élt; -»Magyarország szintén (S. S. 500., S. S. K. 200., 222.), szanszkrit: sattva, -»színe a fehér (K. É. 160.) -»logos, -»nevezetes névtelenség. Brueghel azzal, hogy megfestette otromba, léha, durva kortársait, azok már eléggé meg vannak büntetve (L.-Sz. 261.). Buta fül mást hall (33. 146.) -»butaság. Butaság őstény, -»történet legfőbb mozgatója, belső tapasztalással átélhető; sorsszerű, nem korlát, mert határtalan; mindenütt ott van, legkivált a —»szellemben; csak a ~ volt képes a szellemi tompaságot, vagyis a valóságvakságot kötelezővé, csaknem egyeduralkodóvá tenni; a degradált —»ember, a —» hazugságban való hit; -»életrend épül rá (33. 146-147.). Bűbáj az —»asszony —»anyagiassága, ez rajta a —»hatalmak bélyege, a —»karakter; a —»szépség és a —»bölcsesség pótléka és meghamisítása, a vén boszorka ezt veszíti el (S. S. 167-168.) -»káprázat, -»Sophia. Büdösség a -»démoni —»embert arról lehet fölismerni, hogy szeret -ben tartózkodni, miközben folyton a tisztaságról beszél, mert a kettő ugyanaz (K. K. 458.). Bűn alapszó az -»ember megvalósulásának legalacsonyabb foka (S. S. K. 108.); visszakívánkozás a merő —»anyagi —»lét sötét felelőtlenségébe, következménye a -»lélek elborulása és visszaképződése (S. S. 129.); az életszentség; a szellemvilág szentségének beszennyezése, csak —»szellem képes elkövetni, a —»test nem, mert a test élettani, s nem -»morális létező — defektusa a —»betegség (Si. 31., M. Sz. 47.); gonosszá tesz (B. 300.); életünkből nem iktatható ki teljesen; haszna, hogy fölébreszti a tisztaság iránti szomjúságot (Sz. 372.) -»bűnbeesés, —»létrontás, —»ősbűn, —»züllés. Bűnbeesés általa az —»ember, az egész —»természet ura, a természetet megrontotta, és magával rántotta a —»bűnbe, az —»őrületbe és a —»betegségbe, a helyreállítás, a visszaemelés a —»kultúra (Baader, M. Sz. 361.); a - által lesüllyedt természet -»anyagivá lett (S. S. 122.); totális —»korrupció (S. S. K. 317.) —»Jézus, —»megváltás, —»rossz vallás. Bűnös nem az, aki egyszer rosszat követett el, hanem aki folyamatosan a rosszban él, ezerszer az, ha ezt —»reálisnak tartja, százezerszer az, ha a tisztátalan életet tanítja, és mástól követeli (S. S. K. 207.) -»züllés. Büntetés újabb -»létrontás (P. II. 136.). Bűntudat a középkor óta tartó —»keresztényellenesség valójában szökési kísérlet a ~ elől; —»lélektan minden erőfeszítése a ~ likvidálásra irányul (M. Buber)] az -»egzisztencializmus a ~ ellen a —»nyíltságba takarózik; a keleti vallásokba és misztikába való menekülés oka az a tévhit, hogy azok nem ismerik az —»ősbűnt, s így a ~tól olcsón megszabadulhatnak; további menekülési kísérlet a primitivizmus, a „vissza a természethez” (J. J. Rousseau) (P. I. 164.). Büszkeség a legnagyobb ~ mindent annak látni: ami (33. 145.). 1070
