Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 10. szám - Paizs Tibor: A boldog bűn
PAIZS TIBOR A boldog bűn A SZENVEDÉLY MEGKÍSÉRTÉSE (regényrészlet) (...) Kora. Ábrándos név. Eredetét a szív tájékáról származtatja, amennyiben bölcsőhelye a latin Cord, mely szóval az élet jelképét, a szívet, ezt a mellkasunkban dobogó izomkolosszust nevezték a hódításban oly szenvedélyes rómaiak. Ugyanakkor egy délszaki növény, a Corin neve is, melynek mérges gyökérzetéból a középkor bűbájosai a keserű ízű aphrodiziákumot, a legendás szerelmi bájitalt erjesztették. Shakespeare hősnője, a szívbéli, gondoskodó szeretet leánya, Cordélia is innen eredeztette nevét. Noment est omen - tartja a latin mondás. A név az ember: Nemcsak jellemed, de sorsod foglalata is. Nevedben hordod végzeted. Kora. E név viselőjéről szól ez a történet. Még nem nyitottam rá ugyan e regény lapjait, de bízom benne, ha megteszem, ott találom őt, az eleven anyagot, amint képzeletem irányítja, haj- lítgatja, hiszen Kora belőlem táplálkozik. Tőlem kapja életerejét, amely diadalmassá teheti, s ha elbukik, általam bukik el. Végzete mégsem én vagyok. Bár bennem van minden csalódása, öröme, az egész élete, Kora szabad. Jelleme, amely kétségkívül a sajátja, csak arra szolgál, hogy - szabadsága révén - akár annak uralma alól is kivonja magát. Érjük hát tetten szabadsága legmélyebb rejtekeiben. Nézzük, miként válik képessé e végzete alatt roskadozó asszony, hogy nemet mondjon a törvénynek, amely őt eltiporni készül. Kezembe került nemrégen egy levél, valóságos érték, kitűnő jellemrajz Koráról. Szívem diktálja, hogy ezt a szemrehányóan szerető elemzést, amelyet második férje írt hozzá, de el sohasem küldte, megemlítsem, hiszen látnivaló lesz, hogy a szóban forgó levél milyen különös látszószögból veszi őt górcső alá. Ennek ismeretében veszem hát a bátorságot, hogy behatoljak e különös asszony különös gonddal megművelt életébe, amelyet kivételesen csak kevéssé jellemeznek a fordulatok: a hely, a sors, a magatartás, a foglalkozás, ajellem, így leírásom sem bővelkedik eseményekben, ám e nő személyében példát és jelképet láthatunk arra nézve, hogy mit jelent Érosz számkivetettjének lenni. Kora szeretőnek született, szeretőként nőtt fel, akként élt és alighanem akként hal majd meg. A szerelem rajongójaként lélegzett, így érzett, gondolkodott, beszélt, s tett bármit teljes életében. És ez a szerető, akárha hivatásának tartotta volna, szeretőket alkotott a maga gyönyörűségére és használatára. A szó teremtő értelmében formálta át mindazok gondolatvilágát 883
