Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Horkay Hörcher Ferenc: Egy könyv a második világháború idejéből
A nő „szövetségese Istennek és a természetnek abban a küzdelemben, mely a férfi centrifugális beállítottsága ellen folyik.” S a legvégén, Dante kapcsán, még nyíltabban: az emberiség eltévedt a szerelem nélküli szellem útvesztőiben, s ... maga a szellem nem tudja azt kimenteni. Beatricé-re, a szeplőtelen nőkre van szükség, a szerelem és kegyelem szimbólumára, aki majd elvezeti őt az örök hazája felé.” VII. XII. Pius - Nagy Szent Albert példája XII. Pius (Eugenio Pacelli, 1876-1958) e kötet utolsó szövegének szerzője. Ő volt a pápa a II. világháború idején. Nehéz kereszt. Politikai megítélése máig vitatott. Az általában kiegyensúlyozottan ítélkező Encyclopedia Britannica többek közt kiemeli részvételét a Mit brennender Sorge kezdetű náciellenes enciklika létrejöttében (1937), a pápai állam államtitkáraként tett számos, a nácikkal szembeforduló lépését (így például amikor egyenes beszéddel fogadta Ribbentropot, vagy elítélte az Anschluss után a náciknak behódoló Innitzer kardinálist), s azt a tényt, hogy a nácik mennyire nehezteltek pápává választása miatt. Azt is érzékelteti, milyen nehéz alternatívák között vergődött a pápa (diplomáciai semlegesség elve, egyházfői kötelezettsége a ke- resztényietlenség elítélésére, ugyanakkor a felelőssége a nácik uralma alatt élő védtelen hívőkért és papságért). Végül azonban arra is utal, hogy azzal vádolják: kivételezett helyzetében nem emelte föl tekintélyes szavát az üldözött keresztények és zsidók megmentése érdekében. S, szokásától eltérően, az enciklopédia még azt a kérdést is felveti, hogy vajon a pápának a diplomáciai szokások szerinti eljárásai alkalmasak voltak-e a világhatalomért az emberirtástól sem visszariadó kegyetlenséggel és cinizmussal szembeni küzdelemre? Milyen választ ad e kései kérdésre a korábbi, a krízissel nagyjából egy időben született pápai írás? Nagy Szent Albert, Szent Tamás tanítómesterének megidézésével nyilvánvaló, a pápa saját személyes helyzetéről vall. Ezért tudja olyan élővé varázsolni az egykori fiatalembert: „... ott látom a fiatal Albertet Bolstadtban, őseinek nemesi kastélyában, amint élő hit és jámborság légkörében nevelkedik, látom, amint a közeli Duna partján testének és lelkének rugalmasságát halászattal edzi és sólymaival a mezőkön és erdőkben vadászik. De Isten egy másik folyam partján várta, más ég alatt, az Alpokon túl...” A páduai egyetemen Szent Domonkos első utódjának, Jordánnak a szavait hallgatva: „a küzdelem a vallásos hivatás győzelmével, Isten győzelmével végződött.” De a neheze még csak ekkor következett: a hétköznapokban kellett megmutatnia, hogy valóban Isten szolgálója. Persze sokféleképpen lehet az Igét hirdetni, ha az ember hű marad a lényeghez, a szeretet parancsához. Albert például a tudományt választotta, jeles filozófus vált belőle, olyan, aki egy olasz vendégdiákjából Szent Tamást tudott faragni. S a tanulság? Ismét és megintcsak ugyanarra a kérdésre keressük a választ: mit tehet a szellem ezen a földön. Szent Pál szavai szerint a szeretet 708
